Page 100 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

98 Határtalan médiakultúra Sütő Kálmán 55 éves, egy 6, egy 7 és egy 9 éves gyerek édesapja, de a család – azután, hogy a férf hajléktalan lett – háromfelé szakadt. Székesfehérvárról ér- kezett évekkel ezelőtt Pestre, elvált, volt felesége egy Fejér megyei faluban maradt, a gyerekek Bicskére kerültek nevelőszülőhöz. Az apa sokáig harcolt azért, hogy vigyék őket onnan el, mert szerinte nem voltak jó helyen. Így helyezték a gyereke­ ket végül Bodajkra, ahol »jó soruk van«. – Azelőtt sofőr voltam, de dolgoztam a Főkefénél utcaseprőként is. Az Aszódi utcai hajléktalanszállón lakom, nincsenek veszélyben a cuccaim, ketten élünk egy szobában, fzetni kell érte – tette hozzá Sütő.” 2 Attól hír, hogy megírom A 11.12 perckor történt találkozót követően néhány perces beszélgetésre került sor. Közben Sütő Kálmán elfogyasztott egy kávét, vett magának egy üveg „szentelt vizet”, és a faskából rögtön kortyolt is egyet. A hír hátterének megvilágításakor hosszan tűnődtem azon, beleírjam-e a sztoriba ezt a motívumot. Nyilvánvalóan arról volt szó, hogy közhírré tegyem-e azt a tényt, hogy a hajléktalan alkoholt vá­ sárolt. Ha leírom, gondoltam, hogy „szentelt vizet”, azaz egy üveg Hubertust vásá­ rolt, azzal fölerősítem azt az előítéletet, hogy a hajléktalanok isznak. Ha nem írom le, elhallgatom a találkozás nagyon is fontos valóságos körülményét. Egy éjjel- nappaliba mentünk be, ahol én fzettem a kávét, alanyom a szeszt. Végül győzött bennem a stiláris ördög. Leírtam, vállalva a kockázatot, hogy a hír középpontjában álló, illetve az általam odahelyezett személy a „szentelt víz” hatása alatt beszélt velem. Ezzel minden bizonnyal megsértettem azt a szabályt, hogy a hírt ténysze­ rűen és szárazon kell tálalni. Kérdés persze, hogy ennek így kell-e lennie? „Mi a hír? Mit kell tartalmaznia? Milyen ismérvei vannak? Hiszen az sem mindig igaz, hogy a hír eseményről szól. Valamit olykor csak az tesz eseménnyé, hogy megírom” – közli kezdő újságírók­ nak szóló tananyagában Besenyő Ágnes, aki azt fontosnak tartja, hogy az esemény kivel történt. Nem közömbös sem a szerző, sem az olvasó szemszögéből, hogy milyen közegbe robban be a hír. Nem mindegy, hogy a merényletsorozat tizenhete­ dik lövése talált-e célba, vagy húszévi csend után ez volt az első robbanás? Tömeg­ hisztéria van vagy békebeli nyugalom? Az újságíró kötelessége olyan általános tájékozottságot szerezni – írja Besenyő –, amely módot nyújt számára, hogy elhe­ lyezze a hírt időben, térben, eseménysorban. Hír fut be például arról, hogy az ural­ kodóház tagja valamilyen pikáns partin vett részt. A képes magazin, homályos 2 rAB László: „Jót röhögtem Veszprémben”. Népszabadság, 2015. január 21. http://nol.hu/belfold/ suto-kalman-nem-lesz-politikus-1511025