Page 102 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

100 Határtalan médiakultúra kesztővel. Azonban mindez egyben nagyobb leterheltséget jelenthet a szerzőknek, ugyanis nem valószínű, hogy a szerzőnek elegendő ideje és energiája van az ösz­ szes olvasói visszajelzésre refektálni, főleg, ha azok vulgárisak, gyűlölettel teliek. 6 Nem volt nehéz észrevenni, hogy a különös, de önmagát tekintve nem nagy horderejű történet szinte megjelenése pillanatától kezdve elsősorban az online for­ mátumokat hódította meg, és kevésbé sikerült megmozdítania a hagyományos ol­ vasói réteget. A papíralapú újságban a világ és a belföld fajsúlyos eseményei mel­ lett eltörpült az, hogy egy hajléktalan is alkalmasnak gondolta magát arra, hogy különös elhatározásra jutva megméresse magát. A közösségi médiában viszont igen gyorsan terjedt a hír, felkapták a blogok, a szociális média oldalain sokan sokféle kommentálással adták tovább. A hír önálló életre kelt, és úgy kezdett hódí­ tani, mint mikor viccet mesélnek az emberek egymásnak: „Hallottátok, hogy egy fckó Veszprémbe utazott, mert képviselő akart lenni?” A nyomtatott média a terjesztés hagyományos eszközeit használja a sokszoro­ záshoz, erre az online-nak nincs szüksége. A hálózatokban jelen lévő személyek számos interakciós eszköz segítségével aktivizálhatják kapcsolataikat. „A kapcso­ lat alapú média új lehetőséget ad számukra, hogy megosszák alkotásaikat, írásai­ kat és együttműködjenek. Az utóbbi évek technológiai fejlődése során előtérbe ke­ rült az e-mail, a blog, a mikroblog (Twitter), vagy az online kapcsolathálózat (Facebook). A kapcsolat alapú média segítségével végzett alkotás kapcsolatépítő lehet, mivel a közösen végzett tevékenység során a résztvevők rövidebb és hosz­ szabb párbeszédekben vesznek részt.” 7 Az is feltűnt, hogy a hír – mint annyi más töredékes vagy teljes információ – elsősorban a Facebookon (és nem a másfajta, sokkal inkább hivatalos kapcsolato­ kat generáló Twitteren) kezdett hódítani. A 2004-ben indult Facebook mára a világ minden táján legyűrte a helyi online kapcsolati hálókat, nálunk ez történt az iWiW-vel 2010 októberében. A Facebook magyarországi használóinak száma 2012 augusztusában 4 millió felett volt, akkor a lakosság 41 százaléka használta, ami mára meghaladta az 5 millió főt. Ezzel a Facebook nálunk is a legnagyobb méretű találkozási hellyé vált 8 A gyorsaság, a kép és a szöveg A késő modern kori média villámgyors technológiájának számbavételekor taná­ csos szemügyre vennünk korábbi történelmi korok hírkezelési „gyakorlatát”. Az információ tudományos fogalma csak az ipari forradalom idején jelenhetett meg, 6 Uo 7 Uo 8 Lásd http://sg.hu/cikkek/108046/elerte-az-5-milliot-a-magyar-facebook-felhasznalok-szama