Page 104 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra
P. 104
102 Határtalan médiakultúra talmazó, azt természetes gyorsasággal maga alá gyűrő online hírfolyamban. Ab ban, hogy az orgánumok a közleményeket (a cikkeket) fényképekkel illusztrálják, nincs semmi szokatlan és meglepő. De abban, hogy egy 11 óra 12 perckor meg- ejtett beszélgetés tartalmát visszaadó közlemény tulajdonképp fél óra múlva pro fesszionális képtartalommal kiegészülve kezdi hódító útját, van valami hátborzon gató. A kommenttől a tartalom további bővüléséig A hír nyomában azonnal megjelentek a nyilvános kommentek, amelyek természet szerűen deformálták is a hírt. Olyan tudattartalmakkal bővült a közlemény, ame lyek nyomán számos szerző arról számol be, hogy elveszti uralmát a hírfolyamat fölött. Az egyik kommentelő (aki voltaképp ebben a folyamatban társszerzőként száll be a közlésbe) nyomban fölvetette, hogy a hajléktalannak eleve nem lett volna lehetősége arra, hogy elinduljon a választáson, azt valakinek fnanszíroznia kellett. Nota bene: politikailag befolyásolt a történet, ennek felfejtése szükséges a továb- biak megértéséhez. A történet villámgyorsan kiegészült olyan momentumokkal is, amelyek a hír tartalmát kiterjesztették. A digitális média egyik sajátossága a tar- talombőség. Az online platformokon olyan háttér-információk jelennek meg, ame lyek publikálása a korábbi, televízió által uralt egyirányú hírtovábbítás évtizedei ben elképzelhetetlen volt. Az internetes közlés során a hírhez való technológiai hozzáférés megteremtése után bárkinek lehetősége nyílik arra, hogy a hálón a vi lág bármely pontjáról tartalmakat helyezzen el, amelyeket aztán bárki bárhonnan el is érhet. Ezzel megváltozik a befogadói pozíció is, aminek beláthatatlanok a kö vetkezményei Azaz „maga a felhasználó válik a tartalom szerkesztőjévé azáltal, 10 hogy a hypertext logikát követve maga dönti el, hogy mely információra milyen struktúrába illesztve kíváncsi, illetve a multimédia által kínált lehetőségek melyi kével kíván élni”. Az internet a televíziós műsorokban sugárzott tartalmakhoz 11 képest elsősorban a közösségi kommunikáció irányába mutató formákat kínál. Eb ben a személyközi kommunikáció internetes sokszínűsége az érdekes. Nincs olyan puszta hír, mely a következő pillanatban ne tudna megváltozni. 10 desseWffy Tibor – gAlácz Anna – gAyer Zoltán: Az internet és más infokommunikációs eszközök terjedése Magyarországon. In: z. kArVAlics László – desseWffy Tibor (szerk.): Internet.hu, A magyar társadalom digitális gyorsfényképe 1. Budapest, INFONIA-AULA, 2003. 11 Uo