Page 107 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

rAB lászló: Hírek úton-útfélen 105 csak a sok évre elítélt bűnözők vetemednek, amikor a bíróság ítéletének kihirdeté­ se után képtelenek önmagukat kontrollálni, és fennhangon kezdik szidni a bírót. Az efféle jelenetek aztán megjelennek a bulvár orgánumokban, amire a kocsmák közönsége rábólint, mert megérti a magyarázatot: elszakadt a cérna. A művelt ol­ vasóközönséget magas és osztályozott hírekkel kiszolgáló mainstream média el­ képzelhetetlennek és rangon alulinak tartja, hogy valaki felfokozott állapotban ugyanolyan furcsaságokat műveljen, mint a kocsisok vagy a nőkkel részegen ki­ kezdő „macsók” (erre is volt példa, Borisz Jelcin olykor-olykor vodka hatása alatt, bekapcsolt kamerák előtt belecsípett a tolmácsnők fenekébe). A tabloid alapú híreket komoly tudományossággal értelmezni a legnagyobb hiá­ bavalóság. Ezért is ellentmondásos egyes tévécsatornák fáradt műsorszerkezete, amelynek állandó szereplője az asztalra támaszkodó hírértelmező. (És nem a bu­ szon utazó, telefonját nyomkodó diák, aki a Facebookon vagy a Twitteren „tolja” – azaz terjeszti – a számára fontos információkat.) Umberto Eco az efféle kő- korszaki, paternalista programokkal jelentkező orgánumokat paleotelevíziónak nevezi, amelyet a nyolcvanas-kilencvenes években (!) felváltott a reklámokkal szétszabdalt, távirányító-kattogtatással kísért kereskedelmi neotelevízió kulturális modellje. A neotévé egyre kevesebbet beszél a külvilágról (a paleotévé ezt tette vagy imitálta), azért harcol, hogy túlélje a nézői kontrollt. Aminek az is része, 15 hogy a családias összetartozást erősítő csinosnő-műsorvezetőt felváltják a csábító, vonzó nővel, akit azért alkalmaznak, hogy lekösse a néző fgyelmét. A tabloidizáció jelenségére többek között Császi Lajos hívta fel a fgyelmet. Ez világjelenség, és a konvencionális média is elkezdte alkalmazni. Császi példaként hozza a Current Affair esetét. A bűnözésen, a szexen, a botrányokon alapuló új tévéműsor cselekvésre késztette Amerikában a hagyományosan nívós tévécsator­ nákat is, olyannyira, hogy 1995-ben az NBC komputeres animációt használt fel, hogy az akkor nagy port felvert O. J. Simpson-ügyet dramatizálja. „A dolog pikan­ tériája az volt – írja Császi –, hogy a fantázián alapuló rekonstrukciót az újságírók ezúttal már nem is a hírektől elkülönült hírmagazinban, hanem a híreken belül mutatták be. A »tabloidizáció« azóta a média minden területét elérte. Jellemző, hogy a minőségi újságírás szakmai standardjának számító New York Times-ban ma már külön hasábja van a hírességekről szóló mendemondáknak, a hasonlóan rangos Washington Post-ban pedig állandó pletykarovat fut. A tabloid és a hiva- talos újságírás határai összemosódásának egyik érdekes következménye az lett, hogy a hagyományos tabloid lapok példányszáma viszont zuhant.” 16 15 eco i. m. (12. lj.). 16 császi Lajos: A mindennapi élet tabloidizációja a populáris médiában. (A Mónika-jelenség kulturális szociológiai vizsgálata.) Akadémiai doktori értekezés, Budapest, 2010. szeptember 21. Lásd http://real-d.mtak.hu/379/4/dc_17_10_doktori_mu.pdf