Page 109 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

rAB lászló: Hírek úton-útfélen 107 sal szemben a tabloid újságírás »cinikus«. (…) »Ugyan már, mindnyájan ezt csi­ náljuk!« – mondja ki a tabloid a konvencionális újságírás által gondosan takarga­ tott igazságot.” 18 Hogy milyen lesz a folytatás? A kutatók a hypermédiát vizionálják, mely már létezik, és amelynek hibrid változatai egyesítették a hagyományos és a kereskedel­ mi televíziók, illetve az internet adta sokféle lehetőségeket (osztott képernyő, még több vágás, vibráló helyszínek stb.). A teoretikusok szerint a kitágított, a popkul- túra nyomvonalára épített nyilvánosság nem a magasan iskolázott kisebbség nyil- vánossága lesz, és végképp nem a felülről elmondott okosságok demonstrációja, hanem a képzetlenebb osztályokat is integráló populáris terep. Olyan kulturális de­ mokrácia, amelybe talán még egy hajléktalan is belefér, aki indulni szeretett volna Veszprémben az országgyűlési választásokon. A városi csellengő Császi Lajos szerint a modernista-társadalomtudományi médiakutatás eddig el­ 19 sősorban a média társadalmi-politikai szerepét vizsgálta, és a közéleti ember volt a kiindulópont. A posztmodern-kulturális médiakutatás a média mindennapi- szubjektív sajátosságait elemzi, a magánember a célpont. A médiatörténet moder­ nitás/posztmodernitás/késő modernitás szakaszolása azért célszerű, mert a poszt- 20 modern kulturális fordulat megérthető általa. Hosszú az út Jürgen Habermas modernitás-felfogásától, mely a kapitalizmus szekularizált világára épült. Magába foglalta a polgári nyilvánosság univerzális modelljét, a politikai szólásszabadság, a társadalmi egyenlőség és a történelmi haladás ismert eszméit. A polgári nyilvá­ nosságtan központi fogalma a közszolgálat volt, mely a politikailag aktív polgárok tájékoztatását célozta. A közszolgálat azonban a valóságban a tehetős és iskolázott férfak közérdekűnek álcázott, leereszkedő állami gyámságát jelentette a kiskorú­ nak feltételezett civil társadalom fölött. A posztmodern médiakutatók a hétköznapi kultúrát állították vizsgálataik kö­ zéppontjába. Stuart Hall és a birminghami iskola a hírek és a politikai műsorok mellett már a szappanoperák világát is kultúraközvetítő terepnek gondolták. A mo­ 18 A hivatkozás alapja: Matthew C. ehrlich: The Journalism of Outrageousness: Tabloid Television News vs. Investigative News. Journalism & Mass Communication Monographs, 1996. 19 császi Lajos: Médiakutatás a kulturális fordulat után. Médiakutató, 2008. ősz. http://www. mediakutato.hu/cikk/2008_03_osz/07_mediakutatas_forradalom 20 A kutatók paradigmaváltásnak tekintik a késő modernitás aspektusát, amelyben a politikai néző­ pont mellett fajsúlyosan megjelenik a kulturális szempont. A mai kutatások többnyire a mindennapi médiahasználatra fókuszálnak. A média ebben az értelemben nem a magaskultúra vagy az ellenkultúra része, hanem a populáris diskurzus alkotóeleme. A szerző.