Page 105 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

Rab LászLó: Hírek úton-útfélen 103 A médium maga az üzenet A tartalombővülés nemcsak azoknak a digitális platformoknak a belépése miatt következik be, amelyekkel a hírértelmezők (users) hozzájárulnak. A könnyű szá- mítógépeket és telefonokat használó tömeg aktív társadalmi lényként kapcsolódik be a hír értelmezésébe, akár úgy is, hogy kérdéseivel és olykor hamis feltételezé­ seivel tágítja a hír horizontját. Nevezzük ezt beleszóló értelmezésnek. A modern hír már nem lehet puszta tényközlés, noha az újságíró­iskolákban ezt várnák el tőle. A szakkiadványokat olvasva olyan érzésünk támad, mintha azt várnák el tő- lünk, legyen ugyanaz a helyzet, mint Lyndon Johnson, a rádiófüggő amerikai el- nök idejében, amikor az számított, hogy ki közli legelőször a legfontosabb híreket. Ilyen ma már elképzelhetetlen. A gyorsaság sokat számít, de a hírszerkezet cizel- láltabb lett. Nemigen számít az első közlés, hiszen a híreket a prof site­ok, a fél­ prof blogok és a közösségi média azonnal továbbviszi. Olykor az is előfordul, hogy kritikátlan másolással gördítik tovább az eseményeket. Mégsem fordulhat elő, hogy a továbblendített hír minden változás nélkül tudna landolni az újabb és újabb médiafelületeken. A lényeg a hír módosulásában keresendő. A deformáció is módosulás. Változást idéz elő az is, amikor a szeriőz honlapok kezdenek bulvárté- mákat érin teni. Vagy amikor a bulvároldalak kapaszkodnak bele nagy társadalmi ügyeket érintő kérdésekbe. A hír akkor is változást idéz elő, ha közben tartalma semmit sem változik. (Marshall McLuhan híres mondása 1964­ből: The medium is the message – A médium maga az üzenet.) Hatásmechanizmusa ugyanis más és más a prof adattovábbítás és a közösségi média színterein. Sütő Kálmán indulásának híre már aznap délután felbukkant a médiakörnyezet- ben, ott is elsősorban a kereskedelmi csatornákon (Eco szerint neotelevíziókban). És tudnunk kell, hogy a modern média már nem az objektív valóság bemutatását tűzi küldetéséként maga elé, célja, hogy „hétköznapi és szubjektív legyen”. Eco szerint a neotévé önmagáról és a nézőkkel fennálló kapcsolatáról beszél. Az ez- 12 zel kapcsolatos hatáskutatások úgy fogalmaznak, hogy a néző a televízióval állan- dó párbeszédet folytat, az üzenetek értelmezése a néző társadalmi­kulturális iden- tifkációjának függvénye. Ebben a kontextusban a hajléktalan választásokon történő indulása (az eredeti hír arról szólt, hogy ez nem sikerült neki) a nézők szórakoztatásának szándékával kerül a hírfolyamba, ami bírálható ugyan a magas­ kultúra állásait védő médiaetikai megfontolásokból, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a populáris médiumok nem zárhatók ki a hírtovábbítás harcmezejéről. 12 Umberto Eco: Már nem átlátszó a képernyő. Ford. SzénáSi Zoltán. Forrás: Médiamánia. http:// mediamania.gportal.hu/gindex.php?pg=27952708&nid=4562378