Page 113 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra
P. 113
rAB lászló: Hírek úton-útfélen 111 de olykor fölkészültségben felül tudta múlni azokat, akik azt hitték, hogy a közlés monopóliumát örök időkre lefoglalták maguknak. A papír-énjükkel ellehetetlenülő tanult és művelt újságírók – akiknek online-énjüket is mozgósítaniuk kellett, de ez nem ment zökkenőmentesen – meghökkenve tapasztalták, hogy a névtelen szerzők milyen népszerűek tudnak lenni az olyan helyekről (metró, repülőtér, bevásárló­ központ stb.) szóló helyszíni jelentéseikkel, amelyek azelőtt nem számítottak a hír­ készítés kincsesbányájának. Marc Augé francia kutató nem-helyeknek (non lieau) nevezi az urbanizáció és a globalizáció újfajta tereit, amelyek persze nem üres he­ lyek (mert például a tengerpart nyáron eleve zsúfolt), olykor nagyon is telítettek. A klasszikus képzettségű etnológus így fogalmazott: „A hétköznapok megfgyelé­ sében nincs semmi meglepő. Az Egy etnológus a metróban és a Séta a Luxem- bourg-kerten át című kötetem is arról szól, milyen, ha az etnológus is a megfgye­ lés tárgya. A turisták a metróban is az egzotikumot keresik: az volt az érzésem, hogy én vagyok a bennszülött, engem vizslatnak, mint párizsit.” 25 A nem-helyeken megforduló városi sokaság soraiban egyre több lett a telefonjá­ val fotóillusztrációt is készíteni tudó, a videofelvételt akár a buszmegállóban is megvágni képes városi kószáló, aki a történést (például egy tüntetést, de bármi­ lyen más, közérdeklődésre számot tartó eseményt) dokumentálni tudja, s a techno­ lógia (Twitter, Facebook stb.) segíti abban, hogy az értesülést uniformizált közle­ mény formájában villámgyorsan megossza. Nem tudni, hogy ezáltal teljesebb lett-e a kommunikációs folyamat, de az biztos, hogy az értesülés megszerzését követően a közzétételig sokkal kevesebb idő telik el, mint 1972-ben, a Watergate- botrány kirobbantásakor. A technológiafüggő és felgyorsult hírfolyamat megvál­ toztatta a modern befolyásolás lehetőségeit is. Nem véletlen, hogy ma már a nagy politikai kampányok és a kormányzati médiastratégiák is tartalmaznak olyan szeg­ menseket, amelyek az életkor vagy a végzettség által pozicionált társadalmi cso­ portok helyett a nagy városi terekben alkalmilag fellelhető sokaság szimpátiájának megszerzését célozzák. Ebben a folyamatban sokkal nehezebb a kommunikátort kiválasztani, mint a befolyásolás hagyományos évtizedeiben. A „paleotelevíziók” korában elég volt egy-két műsorvezető rokonszenvét elnyerni. Ez abban a korban, amikor a közösségi média megosztóoldalain terjednek a leggyorsabban a hírek, eleve kilátástalan És ezzel még nem értünk az út végére, a modern médiakörnyezetet az új köz­ lésmódok állandó megújulása jellemzi. A hírek lerövidült tartalmakban koncent- rálódnak, a szövegek megkurtítása (Twitter) után következik a képi tartalmak koncentrált rövidítése. Amerikában divatba jött a hat másodperces minivideókat közzétevő vine, mellette ott van a tíz másodperces képi információkkal nyomuló 25 Bolyongás a nem-helyeken. Interjú Marc Augéval. Népszabadság, 2013. november 2.
   108   109   110   111   112   113   114   115   116   117   118