Page 115 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

rAB lászló: Hírek úton-útfélen 113 minőségi lapok olvasottsága világszerte csökken. Ez azt jelentheti, hogy mind több olyan választó lesz, aki csak a hírműsorok sommás híreiből tájékozódik. A Bajomi-Lázár által idézett Pierre Bourdieu francia szociológus szerint ez azért aggályos, mert a „[…] televízió egyfajta tényleges monopóliummal rendelkezik a lakosság nagyon jelentős hányadának tudatformálásában. A színes hírcsokor elő­ térbe helyezésével, a kevéske időnek ürességgel, (majdnem) semmivel való megtöl­ tésével kiszorítják a lényegbevágó információkat, amelyekkel demokratikus jogai­ nak gyakorlásához minden állampolgárnak rendelkeznie kellene.” 28 Mindamellett a politika mediatizálódását a szakírók ellentmondásosan ítélik meg. A pesszimista olvasat szerint e jelenség nem az érdemi vitának, hanem a po­ pulista üzenetek kommunikálásának kedvez. Ez viszont az állampolgárok körében tapasztalható politikai apátia kialakulásához vezet. Michael Kunczik német média­ kutató szerint „a politika szórakoztatóiparrá degradálódik. A stílus fontosabb, mint a tartalom. A kampányban fontosabb a személyiség, mint a politikai gondolatok, különösen akkor, ha a gondolatok túlságosan összetettek, és így nem könnyű tudó­ sítani róluk. Az értelmiség megundorodik a politikától, és hátat fordít a közélet­ nek, ráhagyja a politikát a professzionális politikusokra.” Ez pedig Kunczik szerint veszélybe sodorhatja a demokráciát. 29 Jenei Ágnes első helyen említi a hírek vonatkozásában a hírre érdemesség vagy a hírérdemesség (newsworthiness) kategóriáját. Ez az az összetett tulajdonság, 30 amely az események nyilvánosságba vezető útját eldönti. Azok az események, amelyek nem rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal – írja Jenei –, fennakadnak a szűrőn, mivel nem illeszkednek a termelési rutinba, és/vagy nem felelnek meg a szerkesztők által szakmai szempontból relevánsnak tartott elvárásoknak. Ebből a szempontból kap értelmet az a közismert mondás, hogy hír az, amiből az újságírók hírt csinálnak. Annak eldöntése, hogy miből lehet hír, mindig gyakorlati megfon­ tolások alapján, a rendelkezésre álló idő, a felhasználható eszközök, valamint a humán erőforrás igénybe vehetőségének tekintetbe vételével történik. Hasonlóképp központi kategória a hírérték, azon szabálygyűjtemények együtte­ se, amely az újságírás alapját adja. Jenei szerint a hírértékek a hírek tartalmára, az információs termék előállításához szükséges anyag elérhetőségére, a közönségre, valamint a konkurenciára vonatkoznak. A kutató is megjegyzi, hogy például olyan eseményekből is lehet hír ma Magyarországon, amelyek húsz évvel ezelőtt nem kerülhettek volna a nyilvánosság elé.” Számba kell venni a fontosság és az érde­ 31 28 Pierre Bourdieu: Előadások a televízióról. Ford. erőss Gábor. Budapest, Osiris, 2001. 29 BAJomi-lázár i. m. (27. lj.). 30 A hírre érdemesség kategóriája az olasz közszolgálati tévénél is dolgozó Mauro Wolf esszéista 1985-ben vezette be a tömegtájékoztatás elméletéről írott tanulmánykötetében, Jenei Ágnes elemzésé­ ben őt idézi. 31 Ez teljesen igaz a hajléktalan történetére – R. L.