Page 116 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

114 Határtalan médiakultúra kesség szempontjait is. Ismerünk olyan híreket, amelyeket az aktualitás elvesztése miatt gyorsan kell közölni, és kemény híreket, amelyek nemzeti érdekeket érinte­ nek, illetve az ország sorsával függenek össze. Egy esemény akkor is „jó” hírnek minősül, ha tartalmi szempontból lehetséges kimenetele vagy következménye ne­ gatív előjelű, és ha a normálistól elütő dologról van szó. Olyasvalamiről, ami nem az elvárható, nem a megszokott szerint működik. Minél negatívabb egy esemény következménye, annál valószínűbb, hogy hír lesz belőle. Az érdekesség alapján a soft news, a kis színeseknek is nevezett események kerülnek a híradókba. Amellett, hogy a legszélesebb közönség érdeklődésére tart­ hatnak számot, könnyedebbé tehetik a többnyire sötét tónusú hírműsort. Töltelék­ ként viselkednek, szükség szerint bármikor – akár adás közben is – elmozdíthatók, illetve betehetők a műsorba. A soft news (kis színesek) emellett a híradók kiegyen­ súlyozott összetételét is szolgálják. Különleges helyzetben lévő egyszerű emberek­ ről szólnak, vagy közismert emberek hétköznapjairól, magánéletéről tudósítanak. Az érdekes hírek megítélésénél több helye van a szubjektív értékelésnek; a szer­ kesztő ízlésén múlik, mit tart kellőképp fgyelemfelkeltőnek és színesnek. 32 A tapasztalat szövete Roger Silverstone, a média egyik legnagyobb hatású kutatója azt vallotta, hogy a médiát azért kell kutatni, mert központi helyet foglal el életünkben. „Úgy kell ta­ nulmányoznunk, mint a modern világ társadalmi, kulturális, gazdasági és egyúttal politikai dimenzióját. Szemügyre kell vennünk mindenütt jelenvalóságát és össze­ tettségét [...] Azt állítom, hogy Isiah Berlin szavaival élve úgy kell vizsgálnunk a médiát, mint a tapasztalat általános szövetének részét.” 33 Megfogott Silverstone humanizmusa, mert őszintén hitt a plurális világban. „Másokkal osztozunk rajta – írta –, Simpsonékkal, Ewingékkal, Oprah Winfrey- vel, Bill Clintonnal, Tony Blairrel, Szaddam Husszeinnel. Tálibokkal, tuszikkal, bosnyákokkal, szerbekkel. Van, aki itt lakik közülük a szomszéd utcában, van, aki a földgolyó túloldalán. Együtt élünk velük és a különbözőségekkel a médián belül és azon kívül.” 34 Az elesettekkel rokonszenvező tudós jutott eszembe, amikor arról olvastam, hogy a gyengéknek is esélyt kell adni, a médiának az elnyomottak hangját is föl kell erősítenie. „A kisebbségek láthatatlansága tükrözi és erősíti azok marginá­ 32 Jenei Ágnes: Miből lesz a hír? Médiakutató, 2001. nyár. Lásd http://www.mediakutato.hu/ cikk/2001_02_nyar/02_mibol_lesz_a_hir 33 Roger silVerstone: Miért van szükség a média tanulmányozására? Ford. károlyi Júlia Budapest, Akadémiai Kiadó, 2008. http://static.akkrt.hu/media/9/2/3/4/9234.pdf 34 Uo