Page 121 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

kAPitány ágnes – kAPitány gáBor Média, szellemi termelés, késő kapitalizmus A szellemi termelés szerepe a késő kapitalizmusban Mára már nyilvánvalóvá vált, hogy a második világháború végén meginduló komputerizáció egyrészt beteljesülése volt annak a folyamatnak, amely két-három­ száz évvel korábban a tőkés társadalom születését egyben a gépesítés, a „gépkor­ szak” nyitányává tette. A számítógépek megjelenése másrészt a technikai fejlődés olyan új korszakát indította el, amely legalább akkora – a termelés egész rendszerét forradalmasító – minőségi ugrást jelentett, mint a tizenkilencedik század számára a gőzenergia, a huszadik század számára a villamosenergia (majd később a kémia, az atomenergia, a biotechnológia) munkába állítása; s egyszersmind olyan húzó- ágazattá is vált, mint a tizenkilencedik században a vasútépítés, a huszadikban az autógyártás; s ráadásul a kommunikációt, az érintkezési viszonyok rendszerét is forradalmasította, mint a tizenkilencedik században a távíró, a huszadikban a tele­ fon, a rádió és a televízió. Túlzás nélkül állítható, hogy ekkora jelentőségű innová­ ció még nem volt a modern kor történetében. S ami szempontunkból meghatározó: ez a technikai újdonság alapvető társadalmi változást is magában hordott: míg a gépi nagyipar kifejlődése a tőkés társadalom egyik főszereplőjévé tette e gépi nagyipar munkásosztályát, a számítógép kultúrája ugyanilyen mértékben tette alapvetővé a szellemi termelést. Mint Masuda írja: míg az ipari társadalomfejlődés alapja a gőzgép, amely egyszerre helyettesítője és megsokszorozója a fzikai mun­ kának, a számítástechnika a szellemi munka helyettesítője és megsokszorozója. 1 De fordulatot nemcsak az élet minden területére rohamosan behatoló számítás­ technika jelentett (amelynek alkalmazása azonnal megkövetelte a képzettségi szint növelését, s a munkában fokozta a szellemi képességek szerepét a társadalmi lét szinte minden területén, a hadseregtől az esztergapadokig). Nagyon lényeges elem, hogy a kezdetben hatalmas, tudományos központokba koncentrált komputerek kapacitása rövidesen személyes hatáskörbe helyezett eszközökbe költözött: az új 2 1 Yoneji mAsudA: Az információs társadalom (mint posztindusztriális társadalom) Ford. hámori Ferenc. Budapest, OMIKK, 1988. 34. 2 A villámgyors elterjedés folyamatát Masuda a (nagy) tudomány – vezetés – társadalom – egyén vonalon vezeti le (az 1970-es és 1975-ös év kiemelt szerepével), lásd mAsudA i. m. (1. lj.) 43., s fontos, hogy mindegyik szint, mihelyt közegében beindult az ez irányú fejlődés, önállóan fejlődik tovább.