Page 124 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

122 Határtalan médiakultúra kozások előtérbe kerülése, az ipari és mezőgazdasági termelésben betöltött munkakörök háttérbe szorulása és a munka növekvő információs tartalma jellemzi 6 A társadalom egyre inkább függ az értelmiségtől, az üzleti szféra is egyre na­ gyobb respektussal viseltetik irántuk. „Közismert, hogy a tudás az utóbbi néhány 7 évtizedben alapvető termelőerővé vált.” 8 9 A technetronikus társadalomban a plutokratikus alapon való kiemelkedést kihívás éri a politikai vezetés részéről, amelyben növekvő mértékű a sajátos képzettségekkel és intellek­ tuális tehetséggel bíró egyének jelenléte. A tudás a hatalom egyik eszköze lesz, s a tehetség hatékony mozgósítása a hatalom megszerzésének fontos útja. 10 Mallet a társadalom (s azon belül a munkásság) radikális átalakulását, belső át­ rendeződését hangsúlyozza, mely új csoportok felemelkedésével, a hagyományos nyomásgyakorló csoportok befolyásának elvesztésével járt. Az átalakulás lényege az üzemszervezet tekintetében az automatizáció, s ezzel együttjáróan az iskolázott munkások és technikusok előtérbe kerülése. Az automatizáció alapjául szolgáló számítógépes fejlődés már nemcsak fzikai, hanem szellemi funkciókat is átvesz az embertől, ennek következtében az ember teendői főként a munkafolyamat „előttjére” és „utánjára” – „az ember a termelő folyamat mellé lép!” –, a kreatív mozzanatokra, illetve a felügyeletre tevődnek át. Az újfajta termelés sokkal maga­ sabb fokú kulturális és technológiai tudást igényel, a különbség mindinkább elmo­ sódik a manuális és a szellemi munka között. 11 Hardt és Negri is kiemeli a hagyományos tömegtermelő ipari munkással szem­ ben a szellemi munkaerő előtérbe kerülését, és arra fgyelmeztet, hogy ennek kö­ vetkezménye egy újfajta történelmi szubjektum (a szellemi – Hardtnál és Negrinél: „immateriális” – munkaerő) megjelenése is. 12 6 Manuel cAstells: A hálózati társadalom kialakulása. Az információ kora I. Gazdaság, társa- dalom és kultúra. Ford. rohonyi András. Budapest, Gondolat – Infonia, 2005. 284. (Kiem.: K. Á. – K. G.) 7 Seymour Martin liPset – Richard B. doBson: The Intellectual as Critic and Rebel. With Special Reference to the United States and the Soviet Union. Daedalus, 1972/3 8 Jean-François lyotArd: A posztmodern állapot. Ford. BuJAlos István – orosz László. In: Jürgen hABermAs – Jean-François lyotArd – Richard rorty: A posztmodern állapot. Budapest, Századvég, 1993. 15. (Kiem.: K. Á. – K. G.) 9 Zbigniew Brzezinski ezzel a kategóriával próbálta megragadni azt, amit mások információs társadalomnak vagy tudástársadalomnak neveztek. 10 Zbigniew Brzezinski: Between Two Ages (America’s Role in the Technetronic Era) Harmondsworth, Middlesex, Penguin Books, 1976. 11–12. 11 Serge mAllet: Essays on the New Working Class. St. Louis, Telos Press, 1975. 12 Michael hArdt – Antonio negri: Empire. Cambridge (Mass.) – London, Harvard University Press, 2002.