Page 128 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

126 Határtalan médiakultúra A kétezres évekre a legnagyobb hatásúakká vált médiaműfajok mind egyértel- műbben sugározzák a piaci versenytársadalom értékeit és világképét. Részben 22 azért, mert ezt feladatuknak tekintik, de sok esetben nem is szándékosan: mint­ hogy olyan világban működnek, amely ezen értékek és világkép szerint működik (s mint információtovábbítók, Kelet-Közép-Európában ebben előbbre is járnak, mint a társadalomnak az államszocializmusból a tiszta piaci versenytársadalomba csak lassanként áthangolódó többsége), automatikusan is ezeket az értékeket, ezt a világképet közvetítik. Az egyes műfajok más-más hangsúllyal emelnek ki ebből a világképből mozzanatokat, s a média természetéhez tartozik az is, hogy az egyes műfajokkal széttagolja a világképet: a politika területén hozzájárul a népesség megosztásához, megosztó szempontok tematizálásához; a szórakoztatásban vi­ szont (teret adva ugyan itt is a vélemények versenyének, de) – az „amerikai álom” jegyében – lényegében mindenkit egyesíteni uniformizálni próbál. Mindkét törek­ vés szerepet játszik a társadalmi status quo fenntartásában; hiszen az emberek éle­ tének alakulását közvetlenül érintő politikában a (legtöbbször nem a leglényegibb kérdések felé terelt) megosztottság gyengíti a rendszer elleni fellépés – és egyálta­ lán, a valós összefüggések felismerésének – lehetőségeit, a szórakoztatásban pedig a felemelkedés illúziójának ébren tartása fenntartja azt az érzetet, hogy az adott világban lényegében minden rendben van. A kétezres évtized azonban a médiában annak a drámai változásnak a kora is, amely – a pluralizmusa ellenére lényegében mindig „fentről” ható tömegmédiával szemben – az új média, a világháló általánossá válásának kora is; ez az új média, (ma már eléggé általános szóhasználatban: újmédia) ebben az évtizedben érte el igazán a társadalom tagjainak többségét. Az újmédia mindazon területen megjelent, amely a hagyományos média hatása alatt állt, s ez sok mindenben alapvető változásokat hozott. A politikát ugyan eddig is több, egymással konkuráló és gyakran egymással ellentétes érdekeket megszólaltató csatorna közvetítette, de még a legkisebb televíziócsatorna, a legkisebb újság is „valahonnan fentről”, valamilyen hivatalos­ ság irányából érkezett az egyének otthonába (még ha az a hivatalosság csupán egy kis város vagy egy civil szervezet hivatalossága volt is). Az internet lényege a kö­ zéppont eltűnése, s ez, mint oly sokan (köztük a legtöbbször hivatkozott Castells) leírták már, magában hordja egy sok és állandóan áthelyezhető csomópontú, a köz­ vetlen demokrácia ideáltípusára emlékeztető társadalom létrejöttének lehetőségét Egy olyan társadalomét, ahol mindenki középponttá, globálisan végigfutó hatások kezdeményezőjévé válhat (ha rendelkezik a hálózatépítés feltételeivel és a hozzá szükséges készségekkel). 22 Természetesen a média (különösen az újmédia) az alternatív értékek és világképek megjelené­ sének és terjedésének terepe is…