Page 132 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

130 Határtalan médiakultúra hogy ezzel szembe lehet szegülni, az újmédia – amelyben ezek az összeesküvés- elméletek is teret kapnak – éppen azt sugallja, hogy ilyen központok bárhol és bárki által létrehozhatók). Talán nem tévedünk, ha a „betelefonálós”, „SMS-kül­ dős” politikai műsorok (és a nyomtatott sajtóban az olvasói levelek, kommentá­ rok) terjedését is az internet hatásának (vagy legalábbis: annak is) tulajdonítjuk: bár a hagyományos médiában ezek az „interaktív” mozzanatok alapvetően azon a hierarchikus-tekintélyelvű beidegződésen alapulnak, hogy majd a tévé, az újság „hivatalossága” megmondja az igazságot, megválaszolja, eloszlatja a hozzá forduló egyén kételyeit, de legalábbis a hatalom képviselőjeként „meghallgatja a nép hang­ ját”, azért egyúttal az állampolgárok aktivitásának növekedését is jelzik (s ennek lehet táplálója, bátorítója az új középpontokat – és a politikai aktivitás lehetőségét mindenkinek – felkínáló újmédia). De annak, hogy az újmédia sokkal gyorsabb, és egyszersmind sokkal több in- formációt közvetít, döntő következményei vannak a média egyéb funkcióira nézve is. Egyrészt (miként a politikai közvélemény tekintetében) az internet gazdag in­ formációkat szolgáltat egyéb kérdésekben is. Bár az interneten megjelenő „közvé- lemény” a hagyományos közvélemény­kutatások reprezentatív mintáihoz képest torzít: egyrészt nem a teljes népesség használja, s így nem minden vélemény jele­ nik meg benne, másrészt akik használják, azok is nagyon különböző súllyal (és aktivitásfokkal) nyilvánítanak véleményt. Ugyanakkor az aktív véleménynyilvá- nítók világképe és értékrendje sokkal fnomabb, és az előforduló szerepjátszások, virtuális személyiségek dacára többnyire nyíltabb formában jelenhet itt meg, mint mondjuk egy kérdőíves felmérés válaszaiban. Ezt az előnyt (a politikán kívül) ta­ lán a piackutatás ismerte fel a leghamarabb. Az interneten az egyes emberek ér­ deklődésük irányait követve szörfölnek, létesítenek kapcsolatokat, s ahogy a nagy bevásárlóközpontok fel tudják használni az árukódokat és a vásárlói kártyákat a vásárlói szokások felderítésére, az internetes látogatások (és gyakran bevásár- lások) is jó támpontot adnak ahhoz, hogy a marketing egyrészt nagyszámú 25 in formációt szerezzen a kereslet alakulásáról, másrészt egyénenként (feltáruló íz lésükön, preferenciáikon keresztül) célozhassa meg a potenciális vásárlókat. A Facebook is feltehetőleg azért lehetett olyan sikeres vállalkozás (s kapott elegen­ dő tőkehátteret), mert a rajta megjelenő személyes információk sok tájékoztató in­ formációval szolgálhatnak a személyeket megcélzó gazdasági szereplők számára. Mindenesetre, ahogy a televíziókat (és a többi hagyományos médiumot is) eláraszt­ ják a reklámok, ma már ennél is nagyobb a reklámtevékenység (és általában a piaci aktivitás) az interneten. Az újmédia ebből a szempontból nemcsak az eladók, ha­ 25 Mind több áruféle beszerzése tolódik át az internetre (a házhoz szállított élelemtől a könyvön, színházjegyen át a repülőutak megszervezéséig vagy a legkülönfélébb használt cikkek adás-vételéig). Vannak olyan árufajták, amelyek beszerzésében már dominál az internetes megrendelés.