Page 129 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra
P. 129
kAPitány ágnes – kAPitány gáBor: Média, szellemi termelés, késő kapitalizmus 127 Ez a jelleg annyiban is jó feltételeket teremt az igazi demokráciához, hogy minden hatalom, a társadalom minden túlsúlyra kerülő szereplője ezekkel az eszközökkel kontroll alá vehető. A kézikamerák, a mobiltelefonok fejlődése, és az, hogy emberek sokaságának állandóan a „kezeügyében” vannak, lehetővé te szi, hogy bármely állampolgár tapasztalata ne csak dokumentáltassék, de be is kerülhessen a nyilvánosságba. Az egyes politikusok megnyilvánulásainak vagy olyan eseményeknek a rögzítése, amelyek politikai jelentősége esetleg csak ké sőbb világlik ki, leleplezhet, lejárathat politikusokat és politikai szervezeteket (vagy éppen rokonszenvet kelthet irántuk); átértékelhet politikai meggyőződése ket, felértékelhet olyan szereplőket, akikre addig nem esett fgyelem. Az ilyen kontroll eddig főként a tág értelemben vett újságírás feladata volt (de tudjuk, hogy az újságírók számára is csak a kapcsolatok, támogatások bonyolult rend- szere, tehát valamilyen hatalmi tényező biztosíthatta, hogy „szavuk” eljuthasson a nyilvánosságig). Az új eszközök elvben bármely állampolgár, bármely indivi duum kezébe helyezik ezt a lehetőséget, és ez nagyságrendekkel növeli a demok ratikus kontroll esélyeit Míg korábban rendkívül nagy idő-, energia- és nem utolsósorban tőkebefektetés kellett ahhoz, hogy egy potenciális politikai erő megszerveződhessék, valóban je lentős politikai erővé váljék, ez az interneten (bár persze szervezőképességet és energiaráfordítást itt is feltételezve) sokkal egyszerűbben megvalósítható. A társadalom életének legfontosabb kérdéseiben lehetővé válik (minden, az ál lammal szemben ellenérzésekkel viseltető szabadgondolkodó álma:) a közvetlen demokrácia, az akár mindennapossá váló referendum. Ugyanakkor persze világos, hogy mindez csak az egyik lehetőség. Mivel a világháló is része az emberi társadalomnak, mindazok az erők, amelyek a társa dalomban hatnak, természetesen érvényesülhetnek a világhálón is, és a nagyobb hatalom, a nagyobb tőke, a rafnáltabb manipuláció a világhálón éppúgy előnyö- ket élvezhet, mint a társadalmi lét bármely más területén. (A demokrácia egész története arról szól, hogy a fejlődés újabb és újabb eszközöket ad a „lent” lévők kezébe, hogy kontrollt gyakorolhassanak a „fenttel” szemben, a fent lévők pedig kitalálják, hogy hogyan tudják ezeket az eszközöket a maguk érdekében felhasz nálni, a „lentről” jövő aktivitást saját érdekeik szerint manipulálni; a „tényfeltáró leleplezés” eszközeit politikai érdekek szerinti, megtervezett karaktergyilkos- ságra használni, vagy akár egy „alulról jövő” népfelkelést is „felülről” megszer vezni stb.) Ráadásul – éppen, mert a szabadság és demokrácia élményét nyújtja – a világ- háló használói felkészületlenebbek is az innen érkező beavatkozásokkal szemben, mint ott, ahol már bőséggel megtapasztalták és tudatosították a manipuláció jelen létét. A szabadság és demokrácia élménye az egyik leghatékonyabb mézesmadzag, amellyel az újmédia a „fent lévők” érdekeit szolgálhatja. A politológusok már ré gen felfgyeltek arra, milyen nagy szerepe volt a rádiónak a huszadik század első