Page 129 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra
P. 129
kAPitány ágnes – kAPitány gáBor: Média, szellemi termelés, késő kapitalizmus 127 Ez a jelleg annyiban is jó feltételeket teremt az igazi demokráciához, hogy minden hatalom, a társadalom minden túlsúlyra kerülő szereplője ezekkel az eszközökkel kontroll alá vehető. A kézikamerák, a mobiltelefonok fejlődése, és az, hogy emberek sokaságának állandóan a „kezeügyében” vannak, lehetővé te­ szi, hogy bármely állampolgár tapasztalata ne csak dokumentáltassék, de be is kerülhessen a nyilvánosságba. Az egyes politikusok megnyilvánulásainak vagy olyan eseményeknek a rögzítése, amelyek politikai jelentősége esetleg csak ké­ sőbb világlik ki, leleplezhet, lejárathat politikusokat és politikai szervezeteket (vagy éppen rokonszenvet kelthet irántuk); átértékelhet politikai meggyőződése­ ket, felértékelhet olyan szereplőket, akikre addig nem esett fgyelem. Az ilyen kontroll eddig főként a tág értelemben vett újságírás feladata volt (de tudjuk, hogy az újságírók számára is csak a kapcsolatok, támogatások bonyolult rend- szere, tehát valamilyen hatalmi tényező biztosíthatta, hogy „szavuk” eljuthasson a nyilvánosságig). Az új eszközök elvben bármely állampolgár, bármely indivi­ duum kezébe helyezik ezt a lehetőséget, és ez nagyságrendekkel növeli a demok­ ratikus kontroll esélyeit Míg korábban rendkívül nagy idő-, energia- és nem utolsósorban tőkebefektetés kellett ahhoz, hogy egy potenciális politikai erő megszerveződhessék, valóban je­ lentős politikai erővé váljék, ez az interneten (bár persze szervezőképességet és energiaráfordítást itt is feltételezve) sokkal egyszerűbben megvalósítható. A társadalom életének legfontosabb kérdéseiben lehetővé válik (minden, az ál­ lammal szemben ellenérzésekkel viseltető szabadgondolkodó álma:) a közvetlen demokrácia, az akár mindennapossá váló referendum. Ugyanakkor persze világos, hogy mindez csak az egyik lehetőség. Mivel a világháló is része az emberi társadalomnak, mindazok az erők, amelyek a társa­ dalomban hatnak, természetesen érvényesülhetnek a világhálón is, és a nagyobb hatalom, a nagyobb tőke, a rafnáltabb manipuláció a világhálón éppúgy előnyö- ket élvezhet, mint a társadalmi lét bármely más területén. (A demokrácia egész története arról szól, hogy a fejlődés újabb és újabb eszközöket ad a „lent” lévők kezébe, hogy kontrollt gyakorolhassanak a „fenttel” szemben, a fent lévők pedig kitalálják, hogy hogyan tudják ezeket az eszközöket a maguk érdekében felhasz­ nálni, a „lentről” jövő aktivitást saját érdekeik szerint manipulálni; a „tényfeltáró leleplezés” eszközeit politikai érdekek szerinti, megtervezett karaktergyilkos- ságra használni, vagy akár egy „alulról jövő” népfelkelést is „felülről” megszer­ vezni stb.) Ráadásul – éppen, mert a szabadság és demokrácia élményét nyújtja – a világ- háló használói felkészületlenebbek is az innen érkező beavatkozásokkal szemben, mint ott, ahol már bőséggel megtapasztalták és tudatosították a manipuláció jelen­ létét. A szabadság és demokrácia élménye az egyik leghatékonyabb mézesmadzag, amellyel az újmédia a „fent lévők” érdekeit szolgálhatja. A politológusok már ré­ gen felfgyeltek arra, milyen nagy szerepe volt a rádiónak a huszadik század első
   124   125   126   127   128   129   130   131   132   133   134