Page 137 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra
P. 137
kAPitány ágnes – kAPitány gáBor: Média, szellemi termelés, késő kapitalizmus 135 A kétezres évek médiavilágát tehát a televízió és az internet megosztott uralma jellemzi. A televízióban megmaradt, s még növekedett is a politikai funkció (el­ sődlegesen a „fentről” jövő politikai hatások képviselete), a szórakoztató műso- rokban pedig totálisabbá vált a domináns piaci versenytársadalom értékeinek szimbolikus terjesztése. Az internet térhódítása a politika, a piaci érdekképvise­ 28 let, a nyilvánosság, a kulturális aktivitás, a szocializáció új formáit hozta magával, e társadalmi működések nagy részét a virtuális térbe helyezve. Mindkét terület közeledett az egyéni igények kielégítése felé, miközben a média jelentőségének ál­ talános növekedése, a mediatizálódás azt is jelenti, hogy az eredetileg (elnevezése szerint is) közvetítő szféra lassan magához hasonítja mindazt, ami között közvetít: a világban uralkodó hatalmakat éppúgy, mint a „közönséget”, a társadalom egyé­ neit Ha mindezt a tőkés világrend és a szellemi termelés közti viszony szempontjá­ ból próbáljuk szemlélni, azt állapíthatjuk meg, hogy a tőkés társadalmat mozgató haszonelv érvényesülése évszázadok óta számos olyan újdonság megjelenéséhez is vezet, amelyek a tőkelogikából való kilépés lehetőségeit növelik. A számítógépes forradalom a szellemi termelés jelentőségének növelésével különösen ilyen fordu­ latot jelentett, az újmédia létrehozásával pedig olyan eszközt is adott a szellemi termelők kezébe (lásd például a szabad szoftverről a génszekvenciák szabadon hozzáférhetővé tétele kapcsán fentebb mondottakat), amellyel a szellemi termelés adekvát szemlélete is terjeszthető. Ugyanakkor a tőke mind a hagyományos, mind az új média segítségét igénybe veszi ahhoz, hogy világrendjét megőrizze, hogy saját szemléletét érvényesítse, s ahol lehet, korlátok közé szorítsa a szemléletének ellentmondó hatásokat (így a szellemi termelési mód logikájának megfelelő hatá­ sokat) is. A média a tőkés világrend és a szellemi termelők versenyében A kommunikációs képességek, a pszichológiai érzék és tudatosság már az emberi történelem kezdetein – az olyan tudatformáló szakemberek, mint a javasemberek, papok, művészek, tanítók és politikai vezetők mellett – leginkább a kereskedők körében fejlődtek ki, a sikeres kereskedelmi tevékenység egyik legfőbb feltétele­ ként. Nem véletlen a flozófának a pszichológia felé fordulása a tizennyolcadik században, az irodalomban a pszichologizáló regény uralma az egész polgári kor­ 28 Ha a hagyományos média a „fentről jövő” politika, az újmédia a „fenti” politika és a civil társa­ dalom találkozásának, küzdelmének és egymásra hatásának új, elsődleges terepe.
   132   133   134   135   136   137   138   139   140   141   142