Page 138 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

136 Határtalan médiakultúra szakon keresztül, s magának a pszichológia tudományának (majd a kommuniká­ 29 ció külön tudományának) a megjelenése a tizenkilencedik század végén, a husza­ dik század elején. A tőkés társadalomnak kialakulásától fogva alapvetően fontos az eladók (főként a munkaerőeladók) és a vásárlók mind hatékonyabb pszicholó- giai befolyásolásának lehetősége, az emberi tudat „megmunkálása”. A huszadik században mind nagyobb mértékben épít is e tudományok eredményeire, felhasz­ nálva azokat mind a konkrét piaci terjeszkedésben, mind pedig az egész rendszer alapjainak megerősítésében és védelmében. 30 A befolyásolás egyre nagyobb jelentősége folytán válik a média a rendszer nagy hatalmú tényezőjévé. Szokás a „negyedik hatalmi ágnak” nevezni (ami arra utal, 31 hogy megnövekedett súlyával a média önálló erővé is tud válni a polgári demokrá­ cia hatalommegosztó, az egyes hatalmi ágakat egymással kontrolláló rendszeré­ ben); mások, például Castells, azt hangsúlyozzák, hogy a média nem annyira ön- álló hatalmi ág, mint inkább a hatalmi harcok egyre fontosabb terepe, ezt a harcot 32 29 A párhuzamos tendenciák a többi művészeti ágban is jellemzőek, gondoljunk a zene olyan fej­ lődésére, amely a barokktól kezdődően mindinkább a személyes érzelmek kifejezésére épül, vagy a képzőművészetben olyan műfajok térhódítására, mint a (pszichologizáló) portré, a (személyes) érze­ lemkifejező tájkép, egészen azon korszakmeghatározó stílusok megjelenéséig, amelyek az egész ábrá­ zolásmódot olyan individuálpszichológiai tényezők megragadásának vetik alá, mint az egyén éppen adott észlelési állapota (az impresszionizmusban), affektivitása (az expresszionizmusban) vagy éppen „tudatalattijának” működése (a szürrealizmusban); mígnem a folyamat az ábrázolóművészet hagyo- mányos alapjainak megkérdőjelezésével olyan irányzatokba torkollik, amelyekben – gondoljunk a különböző koncept-műfajokra, performance-akciókra – az egyéni gesztus lesz a legmeghatározóbb elem A lényeg a pszichológiai mozzanat meghatározó szerepe a művészetekben – az egész polgári korszak idején. 30 A „menedzser-kapitalizmus” létrejöttében is jelentős szerepe van annak, hogy a tőke felismerte, hogy az autoritás nyílt érvényesítésénél jóval eredményesebb a közvetett befolyásolás. „A gazdasági mezőre korábban inkább jellemző személyes uralkodási mód olyan szereplőket követelt, akik belülről azonosultak a hagyományos (szélsőséges esetben katonás) tekintélymodellekkel, és akik alaposan ismerték azokat a technikai eljárásokat, amelyek révén az üzemben megvalósult a tulajdonos és a beosztottak közötti (technikusok, művezetők révén történő) közvetítés. Az uralkodás strukturális módja éppen ellenkezőleg, olyan egyéneket követel, akik a kapcsolattartás (public relations) szakem­ berei. Képeseknek kell lenniük arra, hogy biztosítsák a többi vállalattal, illetőleg az államigazgatással összekötő külső kapcsolatokat (ami az integrálódott nagyvállalat működéséhez és a piac feletti hatal­ mának megőrzéséhez egyaránt nélkülözhetetlen), továbbá, hogy kiépítsék azokat a belső kapcsolato- kat, amelyek révén, legalábbis normális körülmények között, az üzemen belüli rend fenntartható.” (Pierre Bourdieu: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Ford. ádám Péter – ferge Zsuzsa – léderer Pál. Budapest, Gondolat, 1978. 361.) 31 Természetesen nem csak a befolyásolásnak a médián keresztül megvalósítható lehetőségei teszik főszereplővé a médiát a késő kapitalizmusban. Legalább ekkora szerepe van ebben a tőke (egyre foko­ zódó) információszükségletének vagy annak, ahogy az „egyetlen faluvá szűkült világban” a média átveszi a hagyományos társadalmak számos társadalomszervező funkcióját. 32 Manuel cAstells: Az identitás hatalma. Az információ kora. Gazdaság, társadalom és kul- túra II. Ford. Berényi Gábor – rohonyi András. Budapest, Gondolat – Infonia, 2006. 458.