Page 143 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

kAPitány ágnes – kAPitány gáBor: Média, szellemi termelés, késő kapitalizmus 141 dalmi összefüggésekkel szemben más meghatározó tényezők keresése. A biologiz­ mus, a biológiai meghatározottságok hangsúlyozása kezdettől fogva fontos szere­ pet kapott a polgári gondolkodásban, hiszen a különböző előjogokkal szemben a természetjog előtérbe helyezése adott lehetőséget a polgárságnak a demokratizáló hatalomátvételre, az ember természeti meghatározottsága (a minden ember jogi egyenlőségét megalapozó, minden emberre egyaránt vonatkozó, közös természeti meghatározottság) pedig közvetlenül biológiai. Ugyanakkor ez a biológiai meghatározottság nemcsak a „múlt”, hanem a „jövő”, nemcsak a feudális előjogok, hanem a szellemi termelési mód ellen is kijátszható. Amennyiben ugyanis a szellemi termelési mód hívei azzal állnak elő, hogy a törté­ nelem folytatódik, s ahogy a kapitalizmus felváltotta a feudalizmust, ugyanígy s hasonló (történelmi) törvényszerűségek alapján egy újabb termelési mód, egy újabb társadalmi formáció lép a kapitalizmus helyére, akkor ezzel szemben lehet azzal érvelni, hogy az ember történelmi meghatározottságairól beszélni csupán marxista tévedés: az ember csupán biológiailag meghatározott. A hangsúlyozott biologizmus felerősödött a huszadik század végén: olyan jelenségegyütteseket is elkezdtek biológiai alapokra visszavezetni, amelyeknél ez korábban egyáltalán nem volt ennyire egyértelmű. A szerelemmel kapcsolatban például mindig fgyelembe vettek lelki (emocionális, intellektuális) tényezőket, ar­ ról nem beszélve, hogy egyes formáit – például a lovagi s az abból kifejlődött ro­ mantikus szerelmet – kifejezetten történelmi képződményként határozták meg. Ezzel szemben az ezredforduló környékén a szerelemmel kapcsolatos szocializá- ciós komponensek és lelki tartalmak értelmező szerepe visszaszorult, s divatossá vált ezzel kapcsolatban is pusztán biológiai, biokémiai magyarázatokat keresni (ki­ emelve például az illatok, hormonok szerepét a párválasztásban). Hasonló ten­ 44 dencia a klasszikusan szociális problémák betegségként való megközelítése, medikalizálása (és sokszor kemikáliákkal való gyógyítása). Természetesen a gyak­ ran szociális eredetű pszichés betegségeknek (depresszió, pánikbetegség stb.) van­ nak az egyes ember szervezetében megragadható biológiai összetevői is, korjel­ lemzőnek ezzel kapcsolatban is azt tekinthetjük, hogy a biologista megközelítés elnyomja a társadalmi oldalt. Míg a tizenkilencedik századi romantikában az „állat az emberben” toposz szörnyűségként, az ember világát fenyegető belső ellentmondásként jelent meg, a huszadik század végén az emberben lévő állati elem mint az ember pozitív, „ter­ mészeti” magja jelenik meg, az „állati ösztönt” összemossák a képzettségtől füg­ 45 getlen tehetséggel 44 Jellegzetes, a médiában unos-untalan használt szófordulat: „működik közöttük a kémia…” 45 Számos játékfilm dolgozza fel ezt az alaptémát, s jól jelzi a szemléletváltozást a romantika jellegzetes rémfigurájának, a többek közt a továbbélő „vérszívó” feudális elemek által is ihletett vám­ pírnak az átértékelése (a vámpír, a zombi, a vérfarkas stb. az „állat az emberben” téma különböző