Page 144 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

142 Határtalan médiakultúra Egyre több vonatkozásban foglalkoznak az ember és állat közötti határok elmo­ sódásával. A túlélésért folytatott harc színterének látott és láttatott világban (játé­ kos formában erre a stuggle for life-ra kondicionálnak a médiában elburjánzó ve­ télkedők is) gyakran olyan – az állatokban is meglévő – képességeket látnak és 46 láttatnak a túlélés legfontosabb feltételeinek, mint a kemény állóképesség és a testi vonzerő. (Az ember legspeciálisabb jellemzői, a túlélés szempontjából is a fenti­ 47 eknél lényegibb intellektuális és kooperatív képességei a korábbiaknál sokkal ki­ sebb hangsúlyt kapnak). A flozófában és a humán tudományokban végbemenő hangsúlyáthelyeződések által is támogatottan a köznapi gondolkodásban terjed a „vesszen a gyenge” szemlélet, az „ami nem öl meg, az megerősít” lapos bölcses- sége Minthogy e szemlélet a szociális problémák társadalmi alapjai, okai helyett 48 alapvetően (az állatvilágban is érvényesülő) biológiai különbségeket emeli ki, 49 könnyen vezet annak elfogadásához is, hogy a párialétre kárhoztatott emberek azért kerültek elviselhetetlen helyzetbe, mert „életképtelenek”, „biológiailag töké­ letlenebbek”. Általában is, ennek a biologizáló szemléletnek az egyik lényegi célja, hogy az emberek a társadalmi feszültségeket ne társadalmi okaikhoz vezessék vissza; ugyanakkor kifejezi a „kockázattársadalom” alapélményét, hogy a világ „veszélyes dzsungel”, ahol az ember – akár a többi élőlény – küzdhet a túlélé- 50 sért, de nem (kivételes) ura már a sorsát meghatározó folyamatoknak. Ez a szemlélet kedvez annak is, hogy a háborúkat, agressziókat azok több évti­ zedes elutasítása után ismét „normális” (és „dicsőséget” hozó) megoldásmódok­ variációi); az ezredvég filmjeiben (a boszorkányokkal s az említett vérfarkasokkal együtt) a vámpír is gyakran pozitív figuraként, dekadens, túlfinomult, de azonosulásra kínált főhősként jelenik meg. 46 Az állati létformákkal való azonosulás apró, esetleges, de jellemző példája, ahogy az Egy a száz ellen című vetélkedőben az egyénnel versengő csoportot „falkának” nevezik. 47 A gyereknevelésben prioritást kap a küzdőképesség, az önvédelem képessége; a tudományos kutatások jelentős része irányul a versengés törvényszerűségeinek feltárására. Magának az állatvilág­ nak a bemutatásában (például az ismeretterjesztő természetfilmekben) is nagymértékben előtérbe kerülnek az állatok túlélésért folytatott küzdelmei 48 „Az élet: harc” jegyében a korábbiakhoz képest jóval nyíltabban vállalt magatartásformává lesz a munkahelyeken is a „helycsináló”, könyöklő-taposó kíméletlenség. 49 Mint mindig, amikor a biológiai különbségeket hangsúlyozzák, tért hódít az emberek biológiai különbségeire alapozott rasszizmus is. 50 A világ sérülékenysége, törékenysége az ezredforduló környékén meghatározó alapélmény: a legfőbb tevékenységi tereppé lett számítógépes rendszert fenyegető vírustámadások lehetőségétől, a terrortámadások elleni védőháló „lyukaitól” a pénzpiacok sebezhetőségén, egész nemzetgazdaságok beomlásán keresztül a Föld veszélyeztetettségéig (az ember által felborított természeti egyensúlyok, a globális felmelegedés és az „új jégkorszak”, a Földnek csapódó meteoritok és a megavulkánok kitö­ résének lehetősége, stb.) a pusztulás perspektívájából láttatott világ ez: a lehetőségei végét, az össze- omlás közeledtét érző tőkés társadalom, mint minden mást, az önnön várható sorsáról alkotott képet is természetesen az egész emberiség sorsával azonosítja, világvége-víziókba vetíti ki.