Page 148 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra
P. 148
146 Határtalan médiakultúra a vele elégedetlenek úgy látják, hogy saját negatív tapasztalataik és véleményük nem általános – s így talán nem is jogos –, ezért ők sem adnak neki hangot, ami ismét fékezőleg hat másokra, és így tovább. 59 Persze a tőkés rendszer nem csak manipulál: vannak olyan kiegyensúlyozó, bé­ keteremtő mechanizmusai, amelyek a mindennapokban objektíve is csökkenthetik a feszültségeket, s ezzel gyengíthetik a rendszerkritikát; de ennél többre van szük­ sége akkor, amikor a válságok tartóssá válnak, s a rendszer ellentmondásai egyre nyilvánvalóbbak lesznek. Legfőképpen arra van szüksége, hogy az emberek ne lássák át az összefüggéseket, ne jussanak el a valóságos ok-okozati kapcsolatok megértéséhez, hiszen akkor világos lenne, hogy az egyes, esetenként igen szörnyű tapasztalatok miként következnek a rendszer alapjaiból. [A status quót őrző megoldások az esetek nagy részében persze nem úgy szület­ nek, hogy valahol, valakik kitalálják, hogy éppen mit kell tenni a rendszer védel­ mében, hanem úgy, hogy a tőke hatékony működtetésének szándéka kitermeli az ennek megfelelő, minél inkább ehhez a célhoz igazított intézményrendszereket, az azok működtetéséhez szükséges mechanizmusokat, gondolkodásformákat, szemlé­ leti sajátosságokat, s aztán az ezeket az intézményeket működtető emberek e szem­ léletek jegyében meghozzák azokat a döntéseket, amelyek a fentieket eredménye­ zik. Sok esetben a cselekvők nem akarnak „rosszat” – még csak nem is feltétlenül a többiek feletti hatalom fenntartásának szándéka vezeti őket (bár persze olykor az is) –, csupán a nagyobb hatékonyságot, jobb szervezettséget, az akadályozó-zavaró tényezők kiiktatását stb. szeretnék előmozdítani. Ám amikor e célok jegyében cse­ lekszenek, döntéseik következményeiként, mintegy „másodlagosan”, létrejönnek az itt bemutatott és még sorolandó rendszervédő automatizmusok.] A történelem eltüntetése Az összefüggések átlátásának esélyeit csökkenti, ha alacsony szinten sikerül tarta­ ni a társadalom átlátását elősegítő képességeket. Ennek egyik hatékony eszköze a történelem, az irodalom és általában a művészetek leértékelése az oktatásban és a közítéletben. (Amikor egyes szakterületek képviselői arról panaszkodnak, hogy mennyire meggyengült például a műszaki oktatás, ez teljesen jogos panasz, de nem jogos, ha ezen az úgynevezett „humán” területek visszaszorításával próbál­ nak segíteni. A „humán” tárgyak alapvető szerepe a társadalmi viszonyok megér- tetése, az azokban való aktivitás készségeinek kialakítása, erre pedig mindenkinek nélkülözhetetlen szüksége lenne ahhoz, hogy ne váljon passzív, manipulálható esz- 59 Elisabeth noelle-neumAnn: The Spiral of Silence. A Theory of Public Opinion – Our Social Skin. Chicago, University of Chicago Press, 1984.
   143   144   145   146   147   148   149   150   151   152   153