Page 153 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

kAPitány ágnes – kAPitány gáBor: Média, szellemi termelés, késő kapitalizmus 151 Divide et impera Az egyik legfőbb technika, amelyet – mint bármely más hatalom – a tőkés hatalom is alkalmaz a vele szemben állók ellenében, a lehetséges ellenerők megosztása: a munkásság imént jelzett érdekérvényesítési korlátozottságának is egyik fő oka a megosztottság, az egyes dolgozói csoportok egymás elleni kijátszásának lehető­ sége. A szellemi termelők megosztottsága még nagyobb. Minthogy a szellemi ter­ melők ideológiákat is termelnek, a tőke ezek közül válogatva – túl azon, hogy mindig a számára éppen legmegfelelőbbet „vásárolhatja meg”, helyezheti előtérbe (s az egymással is ütköző részérdekek pluralizmusában e részérdekek mindegyike is megtalálhatja a neki megfelelő ideológiai támasztékot) – egyúttal ki is játszhatja egymás ellen ezeket az ideológiákat, saját belső megosztottságát rákényszerítve a szellemi termelőkre is. De minden szempontból igyekszik a szellemi termelőket mindinkább fragmentálni (ezt segíti az az ideológia is, amely a szakértői kom- petenciát mind szűkebb területekre szorítja vissza), az egyes szellemi termelők elméleteiben, ideológiáiban rejlő eltéréseket pedig ideológiai szembenállássá, el­ lenségeskedéssé segít fokozni, antagonizmusokat képezve „nemzetiek” és „koz­ mopoliták”, „konzervatívok”, „liberálisok” és „szocialisták”, „modernizálók” és „értékvédők”, városiak és falusiak (fővárosiak és vidékiek), materialisták és idea­ listák, istenhívők és ateisták, keresztények, mohamedánok és zsidók, hinduk és muszlimok, a különböző etnikumok stb. között, le egészen az egyes tudományos iskolák csatározásaiig Minden társadalomnak szüksége van összerendező gon­ 71 dolati magra, s felívelő szakaszában a polgári társadalom is törekedett ilyenek ki­ alakítására, mihelyt azonban olyan eszmék is felbukkantak, amelyek e világ alap­ jait is megkérdőjelezték, elveszett az összerendező mag; ettől kezdve magát a megosztottságot szentesítő értékrelativizmust tették „összerendező eszmerend- szerré”, s a megosztottságot – összemosva azt az egyes egyének egymástól szük- ségképpen eltérő tapasztalatainak, gondolatainak pluralizmusával – igyekeztek örök szükségszerűségnek feltüntetni, s ekként tartósítani. Ez a megosztottság nem csak az ideológiában érvényesül: a társadalom egész működése erre alapozódik, mert jóllehet az egyre komplexebb világban mind na­ gyobb szükség lenne az összefüggések átlátására, a tőkének alapvető érdeke a részérdekekre való széttöredezés, mert ezzel a rendszer negatívumainak alapoka, a tőkeviszony elleplezhető, s e negatívumok létrejöttében a tőkés termelési mód mint rendszer felelőssége eltüntethető. Az egymás ellen kijátszott részérdekek pe- dig egymást „tartják kordában”. 71 A szellemi termelési mód adekvát logikája szerint egyáltalán nem szükséges ezen különböző ideológiák szembenállása, természetesen mindegyik alapján lehet szellemi értékeket termelni, s ezek a különböző nézőpontokból létrehozott értékek mindig szintetizálhatók is.