Page 157 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

kAPitány ágnes – kAPitány gáBor: Média, szellemi termelés, késő kapitalizmus 155 kritikusaival – a „gonosz szándékok vezérelte kommunistákkal”, a „mindent le­ rombolni akaró anarchistákkal” vagy akár a „fanatikus vallási fundamentalis- tákkal” – szemben pedig az összeesküvés-elmélet klasszikus formáit mozgósítja). 78 Mindenesetre a tőke egyik komoly hatalomfenntartási eszköze, hogy a hagyo- mányos médiában a tőkeérdekeknek megfelelő álláspontú véleményirányítók alkalmazásával, előtérbe helyezésével fenntartja, az újmédiában pedig igyekszik megszerezni a minősítés monopóliumát, azt, hogy a társadalomról való gondol- 79 kodásban az ő képviselői defniálják nemcsak azt, hogy mi a „racionális”, hanem azt is, hogy mi a „tisztességes”, az erkölcsileg elfogadható. Ennek a manipuláció­ nak az eredményeire azután további lépések is ráépíthetők. Miután például az egész marxizmust betolták a nem „comme il faut” gondolatok halmazába, elég 80 bármely bátortalan kritikát vagy a rendszer titkait kifecsegő elemzést lemarxis- 78 Ugyanaz történik ezzel kapcsolatban is, mint amikor nemcsak a valóban soviniszta agresszi- vitást, hanem a kis népek védekező ellenállását is „nacionalizmusként” bélyegzi meg a hódító „nagy­ népi” nacionalizmus (vagy a nemzetek felett uralkodó nemzetközi tőke). 79 A plurális médiakínálatban persze megjelenhetnek olyan médiumok is, amelyek a tőkeérdekek­ kel ellentétes álláspontokat preferálnak, minthogy azonban minden médium működtetése tőkeigényes, sokkal nagyobb súlyra képesek szert tenni azok, amelyek mögött a saját érdekeiket természetesen érvényesíteni igyekvő nagytőkék támogatása áll. Az újmédiában, már csak annak hálózatos szerkezete miatt is, jóval nagyobb az esélye más álláspontok megjelenésének és terjedésének, de a tőkehatalom által megnyert hangadó értelmiségiek és egyéb véleményformálók itt is megszerezhetik a minősítés kulcspozícióit, arról nem is beszélve, hogy a tőketámogatás mértékétől az újmédiában sem független az, hogy milyen vélemények mekkora mennyiségben és a tömeges befolyásolás szempontjából meny­ nyire kedvező helyen tudnak megjelenni. 80 A marxizmus egyoldalúvá, szélsőségessé minősítése mellett a mai napig komoly szellemi erőfe­ szítéseket tesznek elavultságának bizonygatására is. (Vagy azt hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi rend­ szer már nem az, amit Marxék elemeztek, vagy azt, hogy a marxi megközelítést haladta meg a tudo­ mány; vagy azt, hogy a rendszer sokkal bonyolultabb annál, ahogy azt a marxizmus elgondolja, vagy azt, hogy az emberek – a marxista feltételezéssel ellentétben – nem akarják a rendszer alapjait megvál­ toztatni. A lényeg az, hogy ahelyett, hogy leválasztanák a marxizmusról azt, ami tényleg tévedés benne, az egészet támadják, az egészet akarják kiiktatni a közgondolkodásból – legfeljebb olyan ele­ meit elismerve, amelyek nem jelentik a rendszer alapjainak megkérdőjelezését.) A piaci verseny társa­ dalmának ez az általános megoldása a tudományban. Állítás, tagadás, a tagadás tagadása. A szellemi termelési móddal adekvát szemlélet egyáltalán nem így építkezik. Tudván, hogy ugyanazokat a jelen­ ségeket nagyon sokféleképpen lehet értelmezni, nem az a cél, hogy az egyik egyoldalúságot egy másikkal helyettesítsük, hanem az, hogy a különböző nézőpontokat engedjük szintetizálódni; keressük meg közös nevezőjüket. A marxizmus magyarázata a termelési módra vonatkozóan, a marxizmus osz­ tályszemlélete valóban csak egy a lehetségesek közül, de mivel ez is a lehetséges igazságok egyike, mint bármely más elmélethez, ehhez is az a megfelelő viszony, ha ennek az igazságait is szintetizáljuk mindazokkal az igazságokkal, amelyek más elméletekben születtek. Az persze továbbra is elkötelező­ dés kérdése, hogy a sok magyarázat közül ki melyiket tartja a döntőnek, leglényegibbnek, ennek igazságfoka viszont nem a tudományban, hanem a társadalmi gyakorlatban dől el (és mindig az éppen fennálló körülmények függvénye). Nyilván azoknak a magyarázatoknak nagyobb a relevanciája, ame­ lyeknek figyelembevételével alapvetőbb változásokat lehet elérni.