Page 80 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

78 Határtalan médiakultúra ismeri a képet, és elindítja a hozzá tartozó dalt. De a képek kis méretben is mű­ ködnek. Ez remek lehetőséget teremt arra, hogy a belépőjegyre nyomtatva a láto­ gató „dalokat vihessen haza”. Ha többen jönnek együtt, különböző ábrájú jegyekkel több dalt is hazavihetnek, cserélhetnek. A pedagógusok, illetve a múzeumba például a távolság miatt el sem jutók is örülnek, ha a kiállítási anyag (egy része legalább) elérhető online, lehet refektálni a múzeumi gyűjteményre iskolai tanítás keretében. De akár az egész kiállítást is be lehet távolról járni, bebarangolni magukat a fzikai kiállítótereket, illetve azok 3D-s virtuális mását. Egy-egy kiállított műre zoomolva az közelről részletesen szemügyre vehető, olvasható róla háttér-információ – akár a kiállítás bezárása után is. Erre példa a korábban említett Mai Manó időszaki kiállítás virtuális formában való megörökítése. A térbeli kisugárzás egy izgalmas műfaja a városi séta. A GPS-technológiát használó okostelefonos (vagy tabletes) alkalmazás nem szokásos városnéző túrát kínál, hanem egy kiállítás tematikájához vagy bizonyos tárgyaihoz kapcsolódó kulturális sétát. Erre hazai példa az Ottlik Géza centenáriumi kiállításra, a PIM felkérésére készült „Hajnali háztetők irodalmi séta”. Az azonos című regény 56 budapesti helyszíneit járja be a felhasználó, miközben a regény szövegét hallgatja. De egy-egy helyszínre érve az irodalmi mű szövege kiegészül korabeli fotókkal, újságcikkekkel, a miliőt megelevenítő flmrészletekkel. Lehet idézeteket kijelölni és továbbküldeni. Az alkalmazáshoz több helyszínen valós élmény is kapcsolódott. Ilyen a budapesti Rómer Flóris utcában máig használható, Ottlik idézettel is meg­ jelölt pad. Ez az alkalmazás azt is példázza, hogy fantáziával több célt is szolgál­ hat egyetlen alkalmazás, a fzikai és virtuális világ ötvöződhet, illetve tartalmak több médiumon is megjelenhetnek. Összegzés – A csodák lehetősége Írásunk első részében áttekintettük korunk digitális interaktív kultúrájának jelleg­ zetességeit és felhasználóinak igényeit. A hangsúlyt e kultúra participatív, részvé­ teli jellegére helyeztük. Kiemeltük, hogy a fatalabb generációk (Y és Z) körében valóban széles körben adottak a becsatlakozás technikai lehetőségei. A szabadidős felhasználás során szerzett, spontán eszközhasználati készségeik is jó kiinduló- pontot jelentenek a tudásalapú társadalomba lépéshez. Ugyanakkor a korosztály szociológiai vizsgálata és a korszerű tanuláselméletek tapasztalatai és tényei alap­ ján azt állítjuk, hogy még a digitális társadalomba beleszületettek sem nélkülöz- hetik a tanulás, a kultúra elsajátítása során az olyan szisztematikus támogatást, 56 http://techlab.mome.hu/hajnalihaztetok