Page 85 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

Simon AndráS: „Csak ha vérrel írjuk a hírekbe” 83 „Ölj meg egyet, hogy megfélemlíts tízezret!” – tartja az ősi kínai közmondás Délután fél öt volt ekkor, csatornánk híradója folyamatosan beszámolt a franciaor- szági eseményekről. Az általam vezetett műsor fél nyolckor kezdődik. Két szakér- tőt vártunk a túszszabadítás témájában: Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértőt és Végh József kriminálpszichológust, egykori rendőrségi túsztárgyalót. Ők a ven- dégváróban fgyelték a fogolyszabadításról és a túszejtők likvidálásáról sugárzott élő közvetítést. Természetes volt annak tisztázásával indítani, miként élik meg ők a média ilyen típusú jelenidejűségét. „Ez óriási terhet rak a rendőrség vállára. Egyrészt az elkövető tud tájékozódni, hogy mi történik odakint. Azon az épületen kívül, ahol el van zárkózva. Másrészt azért követik el ezeket a cselekményeket, mert médiafelületre vágynak. Ezt meg is kapják. […] Vannak országok, ahol nem adnak médiafelületet az ilyen cselekmé- nyeknek. Így veszik elejét annak, hogy nyilvánosságot kapjon a terrorista téves eszméje, illetve annak, hogy »híressé válhatok« egy terrorcselekmény által.” – mondta Végh József. 3 A szakember ugyanakkor érthetően nehéz helyzetben volt, hiszen éppen egy terrorcselekmény apropóján, egy annak médiafelületet biztosító televízió műsorá- ban beszélt arról, mennyire megnehezíti az ő szakmáját művelők dolgát a folyama- tos, jelen idejű közvetítés. Mindezt ráadásul úgy kellett elemeznie, hogy a konkrét történésekről szerzett információit jórészt maga is a sajtótudósításokból nyerte. Erdélyi Angelika az erőszakos politikai zavargások és a média kapcsolatát vizs- gáló tanulmányában így ír: „Az tehát látszik, hogy a terrorelhárítással foglalkozók egyértelmű és sarkos véleményt fogalmaznak meg a terror és a média kapcsolatá- ról. Ők egyáltalán nem engednék az élő közvetítést az ilyen akciókról, mert szerin- tük a nyilvánosság egyértelműen segíti a terroristákat céljaik elérésében. Arra is felhívják a fgyelmet, hogy az újságíróknak nem szabad az események részeseivé válniuk.” Végh József – a lényeget tekintve azonosan, de kevésbé sarkosan – nem 4 egyértelmű tiltásról, hanem a „költség – haszon” szempontok sokkal alaposabb megfontolásáról beszélt aznap este: „Meg kellene fontolni, hogy a média milyen mértékben szolgálja ki a közvéleményt ilyen esetekben.” A kiszolgálás mértékét 5 illetően három jellemző narratíva kering. 3 Végh József, ATV, Egyenes Beszéd, 2015. január 7. 4 Erdélyi Angelika: Olaj a tűzre? Médiakutató, 2008. tavasz. 47–65. http://www.mediakutato.hu/ cikk/2008_01_tavasz/04_politikai_eroszak_a_hirmusorokban 5 Végh József, ATV, Egyenes Beszéd, 2015. január 7.