Page 90 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

88 Határtalan médiakultúra litika reakciójáról a médiából tájékozódjanak. „Különösen elhúzódó túszejtési ak­ cióknál volt megfgyelhető korábban, hogy a túszejtők a sajtón keresztül szereztek tudomást a túszok személyazonosságáról, vagy éppen az azok kiszabadítására ter­ vezett akcióról.” 11 2. A hatalom szempontjai Együttműködés. Egyeztetés és tudatos alkalmazás a kommunikációs stratégiák és taktikák terén. A kormányzat előszeretettel ideérti a sajtó által megszerzett infor­ mációk publikáció előtti átadását arra hivatkozva, hogy a média felelős az esemé­ nyek további alakulásáért, hiszen a beszámolói által alakítja is azokat. A mérté- kében és tartalmában is egyeztetett kommunikáció egyébként még csak nem is öncélú. „A terrorizmus lényegi vonása, hogy kis csoportok nagy fgyelmet köve­ telnek maguknak. Tényleges társadalmi súlyuk ugyan csekély, erőszakos cseleke­ deteik révén mégis képessé válnak arra, hogy tematizálják a média, azon keresztül pedig a közvélemény és a politika napirendjét, a saját témájukkal söpörve le onnan a valóban fontos társadalmi kérdéseket.” Ebből a szempontból tehát még kontra- 12 produktív is a kis csoportokra irányuló hatalmas fgyelem. A propaganda felerősíti egy kis létszámú csoport vagy akár egyén észlelt teljesítményét Lojalitás. Az együttműködésre a kormányzat nem egyenrangú felek kooperációja szerint tekint, és a kommunikációs stratégiában saját érdekeit kívánja érvényesí- teni. A hatalom azt várja a tömegtájékoztatástól, hogy szálljon be a kárenyhítő propagandába. Ez persze a sajtószabadság, a szerkesztőségi autonómia logikus háttérbe szorulásával jár, és a hírverseny szempontjainak feladása mindebbe ugyanúgy beletartozhat, mint a kormányzatot ért reputációs károk kommunikációs enyhítése Ennek számos eleme ismert az esemény elkerülhetetlenségének hangsú­ lyozásától az intézkedések szakszerűségének bemutatásán át annak nyomatékosí­ tásáig, hogy a károk jóval nagyobbak is lehettek volna. Itt szintén Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértőt idézem, aki a következőket mondta: „Amerikai felfo­ gás szerint minden egyes túsz potenciális halottnak tekintendő. És mindenki, aki ezen kívül megmarad, az nyereség.” 13 Kárenyhítés. A terrorcselekmények által kiváltott sokk társadalmat érintő káros hatásainak csökkentése. Elsősorban a társadalmat ért pszichés és a hatalmat ért reputációs károk enyhítéséről van szó. A mentális egészséggel foglalkozó szakem­ 11 tüttő Szabolcs i. m. (8. lj.). 12 BAJomi-lázár Péter: A politikai erőszak és a média. Élet és Irodalom, 44. 2007. no vember 2. 13 TArJányi Péter, ATV, Egyenes Beszéd, 2015. január 7.