Page 92 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

90 Határtalan médiakultúra zati szándéktól függetlenül – követelmény az események közvetítésénél. A hata­ lom és a szakma elvárásainak konfiktusát az önszabályozás oldhatja fel. Sokszor idézett példa a BBC etikai kódexe, amelynek 11. §-a tartalmaz a háborúra, terror- és vészhelyzetekre vonatkozó normákat. Eszerint – a teljesség igénye nélkül – az ilyen helyzetekről történő tudósítások során meg kell hallgatni a rendőrség és más hatóságok véleményét azoknak az információknak a felhasználásáról, amelyek sú­ lyosbíthatják a kialakult helyzetet. Ez a gyakorlatban jellemzően valamilyen érte­ sülés visszatartását jelenti, de minden ilyen kérésről konzultálni kell a vezető szer­ kesztővel. „A BBC általában megfelel az ésszerű kéréseknek, de semmi olyat nem közvetít, ami nem igaz.” A kódex kimondja azt is, hogy a BBC soha nem sugároz 16 élő interjút terrorcselekmény elkövetőjével, és nem ad adásba olyan videó- vagy hangfelvételt, amelyet elkövető készített. További rendelkezések szerint azonnal vissza kell vonulni, ha a sajtó jelenléte „fokozza a helyzetet”, és különös fgyelem­ mel kell eljárni minden olyan esetben, amikor az események kimenetele megjósol­ hatatlan, például egy iskolai ostrom vagy gépeltérítés esetén. Ilyenkor a képeket késleltetve és szükség szerint megvágva kell adásba szerkeszteni. Az önszabá- lyozás részben tompítja az érdekek konfiktusát, ugyanakkor nem képes objektív kritériumokat felállítani. „Vagyis a BBC etikai elvei is számolnak azzal, hogy a média befolyással lehet az eseményekre. Az idézett iránymutatások felvetik az új­ ságírók felelősségét az események közvetítésében – egyetlen hátrányuk, hogy szin­ te az összes pont szubjektív megítélés alá esik.” – állapítja meg Erdélyi Angelika. 17 Elsőbbség. A híripar szereplői közötti, a közlés elsőségéért folytatott verseny ma ott tart, hogy a televíziók és online portálok folyamatosan fgyelik, mi és mikor jelenik meg a konkurenciánál. A kompetencia elsődleges értékmérője a hozzáférés (exkluzivitás) és a gyorsaság. Az információ eladhatóságát annak hírértéke hatá­ rozza meg, a gyorsaságnak azonban az alaposság gyakran esik áldozatul. A gyor­ saság fétise éppen napjainkban látszik megdőlni. Egyre többen érvelnek amellett, hogy a hírfogyasztót semennyire sem érdekli, hogy kié volt a gyakran csak néhány perces elsőség. Ezzel együtt a média a rendőrséggel és más hatóságokkal történő együttműködésért elvár olyan lehetőségeket (információkat, első kézből származó nyilatkozatokat, vagy akár csak azt, hogy kicsit közelebb mehessenek a történé­ sekhez), amelyek másnak „nincsenek meg”. Hírérték (szenzáció). A fgyelem felkeltésének egyszerű, de hatékony eszközei a szörnyűségek. Nevezzük ezt sokkolás-faktornak. Terrorcselekmények esetében a drámai jelleget sokkoló elemek (áldozatok, sérültek, rombolás/pusztítás, anyagi kár stb.) egészítik ki, így növelve a nézettséget. Manapság a drámai vagy drama- 16 BBC Editorial Guidelines 11.4.8. 17 erdélyi i. m. (4. lj.).