Page 91 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

simon András: „Csak ha vérrel írjuk a hírekbe” 89 berek aggódva fgyelik a média által közvetített extrém erőszakot. A drámai felvé­ telek tartós hatással vannak az emberekre, és ez újfajta és eddig széles körben nem jelentkező hatás megjelenését jelenti. Egy lefejezésről készült videó másként hat ránk, mint az, amikor például erőszakot leíró könyvet olvasunk. Dr. Dale Archer klinikai pszichiáter szerint: „Nem kell hozzá konkrét tanulmány, hogy lássuk, az erőszakos videojátékok és az erőszakos flmek hatására agyi változások zajla­ nak.” A másik embert ért trauma is hatással van ránk, ezt a hatást szokták má­ 14 sodlagos traumának nevezni. „A trauma létrejöttéhez nem okvetlenül szükséges az esemény személyes elszenvedése (pl. szemtanúk, intézkedő hatósági személyek).” 15 A kormányzati és rendvédelmi intézményrendszert ért reputációs kárt a hatalom mérsékelni kívánja, egyúttal igyekszik a terroristák ideológiai céljainak érvénye­ sülését blokkolni. A kormányzat erőt, szakszerűséget és határozottságot kíván mutatni, ezzel bizonyítva saját kompetenciáit, illetve enyhíteni a kialakuló félel­ met. A franciaországi hajtóvadászat 44 órájában az oktatási intézményeken éppen kívül lévő iskolás csoportokat visszarendelték, a felnőtteknek pedig a hatóságok azt tanácsolták, hogy ebédidőben ne hagyják el az irodákat. A félelemkeltés – rész­ ben épp a valóban szükséges kormányzati intézkedések által – a francia lakosság legszélesebb körében megvalósult. Mozgósítás. A „valamit tenni kell” érzésének erősítése és a rendpárti széles töme­ gek egységbe tömörítése a megtámadottság helyzetében. Az állam szakadatlanul próbálja előírni a társadalmi rend normáit, a terrortól, a bűnözéstől való félelem pedig legitimálja ezen törekvéseit. A megtámadottság érzése alkalmas arra, hogy a rendpárti és a hazafas narratívát erősítse. Dezinformáció. Az elkövetők félrevezetése bizonyos speciális esetekben (például küszöbön álló ellenakció, elfogási vagy kiszabadítási kísérlet, csapda állítása). Tények elhallgatását is jelentheti, ami kizárólag taktikai okból, ellenintézkedés kapcsán elfogadható. 3. A média szempontjai Szabadság. Nevezhetjük „befolyásolásmentes” működésnek is. Fentebb már szó esett arról, hogy a hatalom együttműködést és lojalitás vár el a médiától krízis­ helyzet idején. Ez akár az objektivitás követelményének a sérelmével és a sajtó szabadságának csorbításával is járhat. A felelős újságírói magatartás – kormány- 14 https://medium.com/homeland-security/the-social-influence-of-isis-beheadings-9fce5c8ceb40 15 nAgy Ákos – l. mArgittAi Andrea: Az átélt traumák utáni pszichés zavarok, tünetek. http:// fovaros.katasztrofavedelem.hu/letoltes/document/document_37.pdf