Page 89 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra
P. 89
simon András: „Csak ha vérrel írjuk a hírekbe” 87 amelyet egy terrorszervezet egyéb módon soha nem birtokolhat. Idegen erőforrá sok segítségével juttathatják el üzeneteiket a címzettek legszélesebb köréhez ki emelt és nyomatékosított felületeken keresztül. „A médiának a terrorizmus ugyan is sztorit nyújt, és kielégíti a közönség dráma- és akcióigényét, a terrorizmusnak pedig a média ingyenes nyilvánosságot biztosít.” 9 Megértetés. Az „ügy” és a további következmények megismertetése minél széle sebb körben. Ennek során igyekeznek elmagyarázni a „félretájékoztatott” többség nek saját igazságukat, másrészt nyilvánvalóvá tenni azt, hogy győzelmük elkerül hetetlen, és minden késlekedés csak további áldozatokkal fog járni. A szándék az, hogy világosan lássuk, mi történik azokkal, akik nem engednek a terroristák köve teléseinek. A megértetés további célja a saját értékrend megismertetése és az evan gelizáció. Legitimáció. Ellenfeleink felelősek minden szenvedésért, amit embertársainknak okozunk! Röviden ebben adható meg az erőszakos aktusokhoz társított ideológia. A terroristák szabadságharcosok vagy katonák, akik nem bűncselekményeket és gyilkosságokat, hanem szabadságharcot vagy felszabadító háborút vívnak. Azál tal, hogy a legitim hatalom negligálja követeléseiket és üldözi őket, elveszített min den jogot az engedelmességre és a tiszteletre. Károkozás. Az írásom elején hivatkozott műsorban Tarjányi Péter biztonságpoliti kai szakértő a következőket mondta: „A szélsőséges dzsihádisták pontosan tudják, hogy egy országban a támadásuk helyzetbe hozhat szélsőjobboldali erőket. A szél sőséges iszlámnak érdeke, hogy legyen egy olyan állandó feszültség Európában, amely miatt a muszlimok és a szélsőjobb hívei állandóan konfrontálódni akar nak.” Jelentkeznek természetesen azonnali hatások is A legitim hatalmat a saját 10 ellenőrzése alatt álló területen éri csapás, ami felveti a hatalmat gyakorlók kompe tenciájának kérdését. Ezzel együtt információs vákuum jön létre. A tájékoztatás iránti igény, a híréhség azonnal az egekbe szökik, miközben a professzionálisan működő tömegtájékoztatás termelési rutinját lelassítja a rendkívüli helyzetekben nyomasztóan megnövekvő felelősség. A pánikkeltés vagy a dezinformálás elkerü lésére a „double-” és „triple-check” szakmai előírása megkerülhetetlenné válik. Viszont az így üresen maradó tájékoztatási térbe azonnal benyomul a pletyka, ami a terrorakciók sokkoló környezetében rendkívüli kockázatokkal jár. Tájékozódás. Eszközoldalról minden az elkövetők rendelkezésére áll ahhoz, hogy az akciók sikeréről, hatásáról, az áldozatok számáról, a hatóságok lépéseiről, a po 9 istVánffy András: A terrorizmus mint rituális kommunikáció. Beszélő, 2005, 8. http://beszelo. c3 hu/cikkek/aterrorizmusmintritualiskommunikacio 10 TArJányi Péter, ATV, Egyenes Beszéd, 2015. január 7.
