Page 197 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

4. Szexbotrányok 195 legtöbb törvénykönyv pontosan megnevezi, hogy faji, etnikai, vallási vagy szexualitás szerinti csoportra értendő-e ez a bűncselekményfajta, bár bővebb értelemben a nem, a nemzetiség, a nyelv, az ideológia, a társadalmi osztály, a foglalkozás, a kinézet, a fogyatékosság vagy kor (stb.) szerinti megkülönböztetés is ide tartozhat. A gyűlöletbeszéd büntetése egy szinten ellen- tétben áll a szólásszabadsághoz fűződő joggal, amelyet a legtöbb demokrácia nevesítve véd. Ezt az ellentmondást általában úgy oldják fel jogilag, hogy a szólásszabadságot akár már alkot- mányosan korlátozzák, azaz a szólásszabadság mindenre vonatkozik, amit konkrétan nem tilt az alkotmány.” 25 Halmai Gábor alkotmányjogász értelmezésében a gyűlöletbeszéd kommunikációs aktus: „[A] beszélő – általában előítélettől vagy éppen gyűlölettől vezérelve – a társadalom faji, etni- kai, vallási vagy nemi csoportjairól, vagy azok egyes tagjairól a csoporthoz tartozásukra tekin- tettel mond olyan véleményt, ami sértheti a csoport tagjait, és gyűlöletet kelthetnek a társada- lomban a csoporttal szemben.” 26 Pál Gábor a fogalom magyarországi alkalmazását elemezve azt találta, hogy a gyűlöletbeszéd-kategóriát a vizsgált időszakban (1994–2004) négy jelentésmező- ben alkalmazta a politikai diskurzus „Az első egy társadalmi, a második egy pártpolitikai, a harmadik egy jogi, a negyedik pedig egy absztrakt/tudományos jelentésmező volt. A kifejezés az első (eredeti jelentést közelítő, de kevesebb célpontot magában foglaló) mezőben a társadalom egyes csoportjait sújtó kirekesztés- sel és a megbélyegzéssel, a második mezőben a politikai ellenfelek pocskondiázásával, a har- madik mezőben (leginkább) a közösség elleni izgatással és az emberi méltóság megsértésével, a negyedik mezőben pedig az előítélet, a sztereotípia, a nyelvi manipuláció és verbális erőszak fogalmaival került átfedésbe Ezek a jelentéstartományok a polémiák során egyaránt és folyama- tosan jelen voltak, ráadásul gyakorta összekeveredtek, illetve egymásba csúsztak. (…) Voltak, akik kizárólag embercsoportok, míg mások egyének vagy szimbólumok gyalázása kapcsán éltek a kifejezéssel Voltak, akik a konzervatív értékrendet vallók elleni verbális támadások, mások a szociálliberális szavazók elleni indulatkeltés lefedésére használták a kategóriát. (…) [A gyűlölet- beszéd] kérdés kapcsán megnyilatkozó politikai szereplők legtöbbször a Tettes, az Áldozat, és a Megmentő szerephármasságában igyekeztek elhelyezni önmagukat, riválisaikat, illetve az álta- luk képviselteket.” 27 A gyűlöletbeszéd és az azzal kapcsolatos politikai viták elemzése azt mutatta, hogy azokban marginalizálódtak vagy alig jelentek meg bizonyos témák, így a nők- kel, az időskorúakkal és a hátrányos helyzettel élőkkel kapcsolatos negatív megkü- lönböztetés. Pál Gábor értelmezése szerint ily módon a gyűlöletbeszéd körüli viták a fennálló politikai rendszer legitimálásához járultak hozzá 25 Péli Péter: Gyűlöletbeszéd: mindenki másképp csinálja. Nyelv és Tudomány, 2010 02 11 26 Halmai Gábor: Kommunikációs jogok. Budapest, Új Mandátum, 2002 114 27 Pál Gábor i m (24 lj )