Page 224 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

222 Médiaesemény-esettanulmányok szakkal viccelődött a csatorna Paletta című műsorában szilveszterkor, komoly felháborodást generálva ezzel. A Médiatanács szerint a megszólalást a humorista egyértel műen viccnek szán- ta, annak abszurd jellege jól érzékelhető volt, a 16 éven aluliak számára azonban félreérthető lehetett, tehát a »16-os karikát« kellett volna alkalmazni, és csak este kilenc után lett volna sza- bad sugározni a műsorszámot.” (Napi Gazdaság Online, 2015 02 26 ) Befejezésként tisztázzuk világosan, milyen értelemben beszélünk az ügy kapcsán gyenge erősségű és vegyes, vagyis régi és egyben új típusú morális pánikról, hiszen a két csatorna most már jogilag is bizonyítottan törvénysértő módon járt el. A média ezúttal nem túlozta el a szóban forgó problémát, nem is szolgálta a hatalom érdekeit azzal, hogy elterelte volna fontosabb dolgokról a közfgyelmet, vagy kikényszerített volna bármiféle – az ügy súlyához képest inadekvát – szigorítást A nyilvánosság – ebben az ügyben legalábbis – egészségesen és hatékonyan mű ködött. A morális „gyó- gyulás” tehát döntően az elfogadhatatlanról szóló nyilvános diskurzus eredménye. A „nagy hagyományú”, mert időről időre felbukkanó, a média felelősségét sú- lyos társadalmi problémaként artikuláló morális pánikot a közösségi média alulról, a média konkrét ügyben nem érintett szereplői pedig – tudatosan – középről szer- vezik. Világosan látszik, hogy nem „a” médiával van probléma, hanem csupán néhány nevesíthető és szankcionálható újságíróval és szerkesztőséggel. Ahogyan az is egy- értelmű, hogy a problémát éppen „a” média – adott esetben a mumusként megne- vezett bulvármédia – tudja a nyilvánosság „pánikra hangolt üzemmódjában” kezelni. 4.3. A Conchita Wurst-ügy – egy pszeudo-médiaesemény és médiabotrány A 2014. évi Eurovíziós Dalfesztivált az osztrák Thomas Neuwirth, művésznevén Conchita Wurst nevű énekes nyerte meg Koppenhágában. Az eredmény óriási fel- zúdulást váltott ki egész Európában, így Magyarországon is, mert az osztrák énekes meleg transzvesztitaként érte el sikerét a világ legnagyobb nézettségű 43 dalversenyén. Tovább erősítette a skandalumot, hogy miközben az énekes kialakí- tott imágója vizuálisan bizonyos rokonságot mutatott a Krisztus-ábrázolásokkal, Christoph Schönborn bécsi érsek a Heutéban, az egyik legolvasottabb bécsi napi- lapban gratulált Conchitának 43 A transzvesztita kifejezés önmagában csupán az ellenkező nem ruháit viselő személyt jelöli, de olyan gyak- ran társítják hozzá helytelenül a homoszexualitást vagy a születéskor megállapított nemmel ellentétes nemi szerep- tudatot, a betegségként diagnosztizálható transzneműséget, hogy újabban, a melegjogi mozgalmak erősödésével a női ruhát viselni kedvelő heteroszexuális férfiak megjelölésére a cross-dressing (crossdresser) kifejezést használ- ják inkább, amelynek még nincs magyar megfelelője. A drag queen („pucckirálynő”) kifejezéssel pedig az olyan – szórakoztatás vagy előadás céljából – nőnek öltözött férfit jelölik, aki eltúlzott külsődleges jegyekkel, például erős sminkkel, műszempillákkal érzékelteti női szerepét, ezzel is elősegítve a komikus, dramatikus vagy szatirikus hatás elérését Conchita Wurst gyakran alkalmazza magával kapcsolatban ez utóbbi kifejezést, utalva arra, hogy felvett, színpadi személyiségét nevezi ezzel a névvel