Page 225 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

4. Szexbotrányok 223 „Örülök, hogy Thomas Neuwirth ilyen nagy sikert aratott Conchita Wurstként. Isten sokszínű kert- jében nagy a tarkaság. Nem mindenki, aki férfnak született, érzi magát annak, és ez így van a nők körében is. Emberként ugyanúgy megérdemlik a tiszteletet, mint bárki más.” (A Heute nyo- mán a 444, 2014 05 16 ) Ez a botrány tehát a szexuális másság vállalásával és főként annak terjesztésével kapcsolatos. A kibontakozó rendkívül éles diskurzus pedig alapvető morális érté- kekről, annak mentén pedig a média szerepéről – veszélyeiről vagy ellenkezőleg, pozitív hatásairól – szólt. A következőkben a Conchita Wurst-ügy médiarecepció- jának néhány fontos aspektusát tekintjük át 4.3.1. A Conchita-ügy mint pszeudo-médiaesemény Láttuk, hogy amikor Dayan és Katz a kilencvenes évek elején kidolgozta a média- eseményekről szóló koncepciót, olyan, a közösség integrációját szolgáló ceremo- niális eseményeket – bizonyos típusú kiemelkedő Versenyeket, Hódításokat és Ko- ronázásokat – jelölt ezzel a kifejezéssel, amelyek nem a média kezdeményezésére valósulnak meg, noha azok közvetítése során már nagyon is számítanak a média szempontjai. Alapvetőnek tekintették ezeket a társadalom nagy ünnepeiről szóló, az értékrend és a közösség megerősítésében kitüntetett szerepet játszó közvetítése- ket, a valóság és a fkció között elhelyezkedő szakrális szerepjátékokat, amelyek a szórakozás és a hír sajátos kombinációi Az Eurovíziós Dalfesztivál – jól bejáratott médiatermékről, brandról lévén szó – a dayani–katzi értelemben természetesen nem tekinthető ceremoniális médiaese- ménynek Olykor mégis egyfajta pszeudo-médiaeseményként funkcionál – részben majd hatvan éves múltja, az alkalmankénti sok százmilliós nézettsége, részben a 44 pontozás sajátos rendje miatt Hamis, nem valós médiaesemény, mégis nagyon hasonlít arra. Mindez erősen érvényesült a 2014. évi dalversenyen, ahol a „szakál- las nő”, egy meleg transzvesztita kapta a legtöbb pontot. Az Eurovíziós Dalfesztivál mint Verseny típusú pszeudo-médiaesemény a való- ság és a fkció között elhelyezkedő szakrális szerepjátékként pontosan behatárolt szabályok szerint zajlik. Az osztrák énekes esetében emlékeztet a „hős” próbaté- tele, illetve újjászületése rituális aktusára, már csak azért is, mert a nyertes Főnix- dal erősen rímel arra. („Egy ismeretlen közeledik; Ki lehet ez az ember; Te a mai 44 A közönségszavazás országonként zajlik, telefonhívás vagy sms segítségével az úgynevezett 12 pontos szabály szerint, amelynek értelmében minden szavazó országnak összesen 58 pontja van, amelyet a legjobbnak ítélt tíz ország között kell elosztania egytől nyolcig, majd a két legjobbnak tízes és tizenkettes adható. A szavazással kapcsolatban mindig felmerül, hogy a pontok gyakran mintha az egyes országok politikai vagy/és kulturális közel- ségét és/vagy távolságát mutatnák inkább, mint az egyes dalok és előadások színvonalát.