Page 238 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

236 Médiaesemény-esettanulmányok már 1974-ben arról ír, hogy a frame-ek interpretációs sémák, amelyek abban segí- tenek a befogadónak, hogy magyarázza és értelmezze a hírszövegeket, hogy vilá- gosan megjelölje az ellenfeleket és a szövetségeseket „Antony Gamson a frame három típusát különbözteti meg (Gamson, 1992) Az injustice frame maga a probléma felismerése miatt fontos Egy mozgalomnak meg kell tudnia határozni az igaz- ságtalan gyakorlatokat, hogy azokat tiltakozás tárgyává tehesse Gamson szerint a mozgal- mak szempontjából kritikus pont lehet, ha a probléma tárgya absztrakt A tilta kozás tárgyának mindig konkrétnak kell lennie. Sokszor ez a problémák megszemélyesítésével érhető el. (…) Az agency frame a politika, a helyzet megváltoztathatóságának tudatosságához kapcsolódik Sokszor az emberek kiábrándultsága, a kollektív akció eredményességével szembeni szkepti- cizmusa a kollektív cselekvés akadálya. Az effajta frame-nek az a célja, hogy meggyőzze a po- tenciális támogatókat a cselekvés fontosságáról és értelméről. Az identity frame a cselekvő „mi” meghatározása, tipikusan az ellenérdekelt „ők” felismerése által. (…) David Snow és Robert Benford frame-tipológiájában a diagnosztizáló, a protagonista és a motivációs értelmezési kere- tekről beszélnek. A diagnosztizáló frame a problémák felismerésével kapcsolatos, de itt történik meg az ellenfelek neve sítése is. A protagonista értelmezési keret a »mi a teendő?« kérdésre ad választ, a mozgalom stratégiáját, cselekvési tervét fedi A motivációs keret Gamson agency frame-jéhez hason lóan a kollektív cselekvésre ösztönöz.” 47 Noha a Conchita-jelenséggel szemben nem szerveződött tényleges társadalmi ( ellen-) mozgalom – hacsak a Facebookon létrehozott „Mondjunk nemet Conchita Wurstra” című oldalt nem tekintjük annak –, a CW-jelenséget komoly kulturális veszélyként azonosító narratívákban jól megfgyelhető a három gamsoni frame- típus. Fricz Tamás politológus írásában például az injustice frame „a szakállas nő”. „[É]rtsük meg jól: a nemiidentitás-váltásnak elvileg lehetnek indokolható okai De ha valaki nővé avanzsál át, és mégis megőrzi a szakállát, annak az az üzenete Európa számára, hogy a két ősi nem, Ádám és Éva nemének szétválasztása értelmét vesztette. (…) Ez az osztrák ember egy- szerűen a szemünkbe hazudik. Azt mutatja nekünk tükör által már nem is olyan homályosan, hogy ti, európaiak, már mindent bevesztek, mindent elhisztek, ami más, mint ami ti voltatok évszázadok óta, a római és a görög kultúrán, a keresztény értékeken és erkölcsön felnevelkedve Ez a beteljesült szabadság! – hirdeti nekünk Európa szombati fő színpadán Thomas-Chonchita Neuwirth-Wurst. Igen, ez a beteljesült és végső szabadság. Úgy nevezik: a halál szabadsága.” (Magyar Nemzet Online, 2014 05 12 ) Az „Ezért kérlek, becsüld meg őt, a vén Európát, a gyönyörű szakállas nőt…” című írás – meglehetősen gyengén artikulált, éppen csak felismerhető – agency frame-je a következő: 47 mikecz Dániel: Zengő-konfliktus a napisajtóban. Médiakutató, 2007 nyár 37–45