Page 243 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok
P. 243
4. Szexbotrányok 241 4.4. A szexbotrányesetek felhasználása a médiaoktatásban Nyilvánvaló, hogy ez a témakör speciális körültekintést igényel a tanárok részéről. Egyetlen iskolavezető sem akarja azt a botrányt, hogy egy feldúlt szülő azzal ko- pogtasson az ajtaján, hogy mit képzel az iskola, miért egy molesztáló vagy egy homokos transzvesztita a „tananyag”. Másnap pedig már az sem elképzelhetetlen, hogy a helyi vagy az országos médiában lesz „ügy” a dologból, miszerint „Conchita Wurstból feleltek az órán”. Az oktatási központ vizsgálatot indít, parlamenti fel- szólalás, fegyelmi, kinek kell ez… „Ez” természetesen senkinek sem kell. Ami viszont egyáltalában nem jelenti, hogy ezeknek az ügyeknek a média általi kezelése és megformálása, az ügyek kapcsán kialakuló nyilvános diskurzusok, vagy azok, amelyekhez ezeket az ügye- ket az egyes médiaszereplők kapcsolták, ne lennének hallatlanul fontosak a tizen- éves korosztály számára Láthattuk, hogy az S tanár úrhoz, Szepesi Nikoletthez vagy Conchita Wursthoz kapcsolódó médiabotrányok, a hallgatói önkormányza- tok és a média felelősségét feszegető szövegek milyen súlyos társadalmi-morá- lis problémák nyilvános megvitatását tették lehetővé. Nem szerencsés, sőt – fogal- mazzunk élesebben – nem támogatható, hogy éppen az a korosztály maradjon ki ezekből a nyilvános diskurzusokból, akiket a leginkább érint mindaz, amiről ezek- ben a vitákban szó van Az iskola hagyományosan az osztályfőnöki órák keretébe, ma már az etikaórák világába utalja az ilyesmiről szóló beszélgetéseket. A 11–12. évfolyamok számára előírt etika kerettanterv sok egyéb mellett tartalmazza a „szexuáletika”, a „média- etika”, „bioetika”, a szólásszabadsággal való visszaélés, az etnokulturális csopor- tok, nemzetiségek és vallási kisebbségek, illetve a többségi társadalom közti konf- liktusok, az együttélés erkölcsi problémái, rasszizmus, kirekesztés kérdéseinek tárgyalását. Ezeken az órákon – már ha mindez valóban belefér a szűkre szabott időkeretbe, a tanár kellően felkészült és nem ijed meg az esetleges kínos követ- kezményektől – a pedagógus szóba hozza vagy szóba hozhatja a fejezetben tárgyal ügyeket, ahogy a médiatanár is, de egy nagyon lényeges különbséggel Míg az etikatanár az üggyel kapcsolatos erkölcsi kérdéseket tematizálja, és keres azok fel- dolgozására alkalmas módszereket, a médiatanár nem az üggyel, sőt nem is annak morális vonatkozásival, hanem az ügy médiareprezentációjának lényegi aspek- tusaival fog lalkozik Azokkal a mintázatokkal, érdekekkel, módszerekkel, for- mákkal, megszövegezési eljárásokkal, amelyekkel a média egy-egy ügy kapcsán a közbeszéd tárgyává váló témákat kiválasztja (vagy nem választja ki), amellyel ér-
   238   239   240   241   242   243   244   245   246   247   248