Page 244 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

242 Médiaesemény-esettanulmányok telmezi, megkonstruálja és közvetíti azokat. Vagyis – kissé egyszerűsítve – míg az etika tanár a molesztálás, a szexuális másság, a rasszizmus erkölcsi problémáival foglalkozik, a médiatanár azzal, amit és ahogyan minderről a média mond és mu- tat Következtetései pedig nem a molesztálókról vagy a molesztáltakról, a mele- gekről és a homofóbokról, a liberálisokról vagy a nemzeti konzervatívokról szól- nak, hanem a médiáról. Arról a működésmódról, ami lehetővé teszi, hogy a közös- séget érdeklő és érintő (olykor kevésbé érdeklő és még kevésbé érintő) kérdésekről ér tesüljünk, véleményünk legyen, és azt – ma már az újmédia csatornáin – akár ki is fejezzük, ezzel is a közbeszéd aktív alakítóivá váljunk és válhassunk Visszatérve arra, hogy mit is tehet az „önsorsrontó”, ám elhivatott és gyerek- szerető médiapedagógus, aki a médiaórán a szexbotrányokat feldolgozva szeretne rámutatni a média működésének megannyi (és a tantervben előírt) jellemzőjére, nos, neki annyit kell csupán tennie, hogy előre szól, s nem utólag magyarázkodik Tájékoztat és indokol. Beavatja az iskolavezetést és a szülőket is abba, hogy mire készül, miért lesz szó a szexuális botrányokról Azt sem érdektelen végiggondolni, hogy milyen korosztálynak szól majd az óra. Sokan ösztönösen azt érzik, hogy a felnőttkor küszöbén, az érettségi előtt álló tanulókkal ezeknek a problémáknak a megvitatása kevesebb veszéllyel jár, ke- vésbé „botrányszagú”. Ugyanakkor jó, ha nagyon komolyan vesszük a gyerekkori szexuális visszaélésekkel kapcsolatos valóban rémisztő statisztikákat, és ha azzal is tisztában vagyunk, hogy az internet minden arra irányuló szabályozási kísér- let dacára lényegében szabadon és bárhonnan, bármilyen mobil elérési pontról bejárható. Hogy a gyerekeknek az abúzusról a testiség szférájában – a veréstől a szexuális cselekményekig – milyen sok valós és megoszthatatlan élettapasztalata lehet, s mindez milyen ellenőrizetlen és kétséges módon interferálhat azokkal a szexbotrányokkal, amelyekkel a média szembesíti őket. Jó, ha tudatosítjuk, hogy Naomi Wolf okos könyvének címével élve a Szépség kultusza rendkívül erős kul- turális parancs, amelyet a mediatizált kommunikáció a lehető legszélesebb spekt- rumban és rendkívüli intenzitással közvetít A szexbotrányok média által megkonstruált értelmezési kereteinek felismerése, azoknak a morális pánikoknak az elemzése, amelyekről ebben a fejezetben szó volt, lehetőséget ad arra, hogy a szükséges módon elidegenítve, mégis konkrét eseteken és szövegeken keresztül tanulmányozzuk a gyerekkel azokat a nyilvános diskurzusokat, amelyekben a szexuális devianciákat a média megnevezi, sztereo- tipizálva esetleg összeköti azokat mumusnak tűnő kisebbségekkel, véleménykö- zösségekkel, amelyekben narratívává és megvitathatóvá válnak