Page 85 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

3. A Rezešová-eset (avagy a sztárbotránytól az intézményi botrányig) 83 3.8. kép: Rogán Antal a Facebookon tette közzé véleményét Rogán a Rezešová-ügy kapcsán felszólítja a parlament alkotmányjogi bizottsá- gának elnökét és az igazságügy-minisztert, hogy vizsgálják ki a házi őrizet indo- koltságát, és ha kell, a törvények szigorításával előzzék meg, hogy „még egyszer ilyen felháborító eset” előforduljon. A másodfokon eljáró bíróság még aznap meg- vonja az elítélttől a házi őrizet jogát, és újra fogházba szállítják. Bár az érintettek nem ismerték el, hogy a frakcióvezető megszólalása és a bíróság ítélete között bár- miféle összefüggés lenne, a hírmédia – ezúttal elsősorban a baloldalinak elköny- velt szerkesztőségek és csatornák – számára egyértelműnek látszik, hogy aligha van szó véletlen egybeesésről. Az egyik legexponáltabb politikai szereplő kiállása nem talált „süket fülekre”. A Rezešová-ügy hírértékét – ha lehet – még tovább nö- velte ez az újabb, elsődlegesen negatív módon értelmezett fejlemény, amennyiben az igazságszolgáltatásnak mint szuverén hatalmi ágnak a függetlenségét kérdője- lezte meg, az egyik alapértéket, amely minden demokratikus jogállam elsődleges alkotmányos alapnormája Ez a fordulat emelte ki végleg az esetet a kereskedelmi és bulvársajtó, illetve az internetes féllegitim vagy illegitim „gyűlöletsite-ok” világá- ból. A kormánypolitika belépője a hazai médiavilág „elitszereplőit” is megszólalásra késztette (akik eddig – az RTL Klubot és bizonyos fokig az ATV-t kivéve – első- sorban csak a hírügynökség, az MTI alapinformációiból dolgozó hírekben, vagyis nem önálló publicisztikákban vagy tényfeltáró riportokban számoltak be az ügyről). Összefoglalva tehát, a Rezešová-ügy első és második fázisában a történtek hír- értékét a normasértés–deviancia–negativitás mezőben a következő tényezők növel- ték (nem feltétlenül tényszerűen, de a média által konstruált nyilvánosságban fel- tétlenül): – a tragikus baleset körülményei (négy áldozat, horrorisztikus halál); – a főszereplő szabályszegő magatartása (gyorshajtás, alkoholos befolyásoltság); – a főszereplő jómódú celebstátusza (felelőtlen anya, „férffaló”, privatizációs va- gyon); – a felelősségvállalás elutasítása (igazmondás, vallomás hiánya, nem fényképez- hető); – a műszaki szakértő korrumpálásának gyanúja; – a bíróságba vetett bizalom kikezdése (túlságosan enyhe ítélet, összeférhetetlenség); – az igazságszolgáltatás függetlenségébe vetett bizalom kikezdése