Page 347 - James Potter – Médiaműveltség

13. fejezet: Ismerjük meg jobban a média hatásait! 323 Az akaratlan hatások lehetnek hosszú és rövid távúak, ezeken belül pedig be- szélünk kognitív, attitűdbeli, érzelmi, fziológiai és viselkedési hatásokról. Ha pél- dául éveken keresztül izgalmas flmeket nézünk, kialakul bennünk egy érzés, hogy a valóságnak is sokkal izgalmasabbnak kellene lennie, és talán az érzelmi és fziológiai reakcióink érzékenysége is csökken, azaz több izgalomra van szüksé- günk a boldogsághoz. Nem akartuk, hogy ez történjen, mégis megtörtént. Még ha szándékolt hatás is az, amit épp átélünk, ezzel egy időben célpontjai lehetünk nem szándékolt hatásoknak is. Például megnézünk egy erőszakos flmet kizárólag az izgalom kedvéért, és a flm hozza is a kívánt izgalmakat, azonban az izgalmakon túl közvetíthet más hatásokat is Esetleg érzéketlenséget tapasztalha- tunk magunkon, vagy kialakulhat bennünk az az általánosítás a világról, miszerint az egy gonosz és veszélyes hely, ami egy hosszú távú kognitív hatás. Ilyen akaratlan hatások gyakran előfordulnak akkor, amikor automatikus fgyel- mi állapotban vagyunk, mert ilyenkor a védekező mechanizmusaink nem működ- nek, és nem vagyunk tudatában annak, hogy éppen egy tanulási folyamat zajlik le bennünk, ezért nem dolgozzuk fel és nem értékeljük aktívan az információt. Mind- amellett előfordulhatnak nem várt hatások akkor is, ha próbálunk aktívak lenni. Tegyük fel például, hogy éppen egy hírműsort nézünk vagy egy aktuális ügyről szóló blogot olvasunk. Tudjuk, hogy a szakértők úgy szövik a történetet, hogy sa- ját konkrét céljaikat érjék el vele. Nem azért vannak ott, hogy a szituáció össze- tettségéről tájékoztassanak bennünket; nem keresik se a kompromisszumos, se a szintézis útján elérhető feloldását a problémának. Ehelyett lebutítják a történetet, és saját, polarizált álláspontjukat vezetik elő olyan módon, hogy a nézők egyetért- senek velük. Ha aktívan dolgozzuk fel ezeket az információkat, meg tudjuk védeni magunkat a befolyásolásuktól azzal, hogy értékeljük az információjuk hitelességét, és fgyelmen kívül hagyjuk az okoskodásukat/elfogult érveiket. Ez sokkal jobb, mint ha egyszerűen elfogadnánk a polarizált véleményüket. Az üzenetek aktív elemzésével és értékelésével magunk irányítjuk saját véleményformálásunkat, ami szintén jó, azonban egy negatív hatás továbbra is előfordulhat, mivel bizalmatlan- ná válunk a politikusok iránt Összefoglalás Médiaműveltségünk fejlesztésének egyik kulcsa a média hatásairól alkotott pers- pektívánk bővítése. Ne essünk abba a hibába, hogy olyannak gondoljuk a médiát, mint egy édességbolt (lásd 13.1. szövegdoboz). Ne gondoljuk, hogy a média csakis másokra van hatással, például a kisgyerekekre, akik nem ismernek még mást, vagy azokra a bűnözőkre, akik azt állítják, hogy a médiában látottakat utánozzák.