Page 346 - James Potter – Médiaműveltség

322 V. rész: Hatások sajátjainkkal, ez számunkra negatív hatással van. Például a hirdetők azt akarják, hogy egyre több és több pénzünket költsük a termékeikre. Ha így teszünk, csődbe megyünk olyan problémák megoldásával próbálkozva, amelyekkel valójában nem is rendelkezünk Megvizsgálhatjuk a hatások polaritását távolabbi közösségi nézőpontból is. Ha a média az embereket bűnözésre tanítja, majd ki is váltja ezt a bűnözői magatar- tást, akkor a média negatívan befolyásol. Mindemellett a média információk széles körét teszi elérhetővé, ami segíthet a közösséget informáltabbá tenni, így jobb ve- zetőket választani, és a legjobb megoldásokat elérni például a szociális problé- mákra. Ha ez történik, a társadalom erősebbé válik, a hatás így tehát pozitív. A hatások szándékoltsága Gyakran tudatosan törekszünk arra, hogy egy bizonyos hatás érjen bennünket, így folyamatosan azokat az üzeneteket keressük a médiában, amelyek ezt előidézik. Előfordul például, hogy unatkozunk, és szeretnénk valami izgalmasat csinálni. Hogy ezt az igényünket kielégítsük, elmegyünk moziba, és megnézünk egy akció- vagy horrorflmet. A flm alatt a vérnyomásunk és a pulzusunk az egekbe szökik, és alig bírunk a helyünkön maradni félelmünkben: kielégítettük tehát az igényün- ket. Amikor konkrét ismereteket keresünk a médiában, tudatosan próbálunk elérni egy pozitív kognitív hatást. Ellátogatunk például egy internetes sportoldalra, hogy megtudjuk, melyik csapatok nyerték meg tegnap a meccset, megnézünk egy főző- műsort új ételek ötleteiért, vagy egy okostelefonos alkalmazással rákeresünk a környéken fellépő zenekarokra. Nem kell, hogy az információ extrém fontos le- gyen, vagy hogy néhány percnél tovább emlékezzünk rá ahhoz, hogy a hatás je- lentkezzen. Nap mint nap tucatnyi alkalommal használjuk a médiát szándékosan tények felkutatására és a keresett élményekért Sokszor tesszük ki magunkat médiaterhelésnek egy bizonyos okból, de más, általunk nem keresett hatások is érnek ezáltal bennünket. Hogy illusztráljuk: belé- pünk egy közösségi oldalra, hogy összejöjjünk a barátainkkal, és megtudjuk, mi történt velük. Szeretnénk nevetni a vicceiken és tréfás képeiken csakúgy, mint ün- nepelni a sikereiket. Az ilyen terhelések alatt általában az általunk kívánt hatás je- lentkezik, azaz valóban nevetni fogunk, és szerzünk némi információt a barátaink- ról, de más hatások is jelentkeznek – olyanok, amelyeket nem kerestünk, és amelyeknek talán nem is vagyunk tudatában addig, amíg valaki később rájuk nem mutat. Rá vagyunk például szoktatva az ismételt médiaterhelésekre, így egyre több időt töltünk naponta ezeken a platformokon, ami akaratlan hatásokhoz, pl. internetfüggőséghez vezethet.