Page 78 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

76 Médiaszocializáció gyerekeknek szóló adó a háztartásban, akkor az ott élő kiskorúak sokkal több időt töltenek majd az országos kereskedelmi adók műsorait nézve, mint a bőségesebb csatornakínálatú háztartásokban élő kortársaik. De mégis mennyi az annyi – mek- kora hányadát teszi ki a gyerekcsatornák műsorkínálata a gyerekek tévézésének? És mit néznek, amikor nem a gyerekcsatornákra kapcsolnak oda? A következőkben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat. A kérdés, hogy a kifejezetten gyerekeknek szóló csatornák nézése mekkora há- nyadát teszi ki a gyermekek tévénézési idejének, egyrészről viszonylag kevés szám- mal megválaszolható, másrészről azonban sok érdekességre bukkanhatunk, ha az adatokat különböző napszakok és demográfai csoportok szerint megbontjuk. Korábban már láthattuk, milyen nagy különbségek vannak a 13 évnél fatalabb, illetve az ennél idősebb korosztály tévénézési szokásai között. Ez értelemszerűen a csatornaválasztásukra is igaz. A 7 év alattiak és a 8–12 év közötti korosztály té- vénézési mennyisége és napszakonkénti megoszlása ugyan közelebb áll egymáshoz, ám a választott műsorok és tévéadók tekintetében ez már egyáltalán nincs így, sőt, a 8 és 12 év közöttieknél komoly különbségeket találunk a fúk és a lányok által leginkább preferált csatornák és műsorok vonatkozásában is. Bár a jelenleg mért gyerekcsatornák technikai lefedettsége viszonylag magas, mégsem néz bele minden gyerek minden nap ezek műsoraiba. Az öt mért adó közül a legnagyobb terjesztési körrel az M2 rendelkezi, amely szinte az összes háztartás- ban fogható, de a Minimax és a Disney Channel is ott van a gyermekkel élő csalá- dok otthonának több mint 80%-ában. A Nickelodeont a 18 év alattiak 67, míg a Cartoon Networköt 53%-uk tudja fogni. A magas lefedettség azonban nem jár automatikusan együtt a napi odakapcsolással, és végképp nem feltétlenül arányos a csatornák közönségarányának, azaz a tévénézéssel töltött időből való részesedésük alakulásával. A napi tévézők arányainak vizsgálatakor már jeleztük, hogy a 4 és 7 év közötti- eknél, illetve a 8–12 évesek esetében ez az érték 72% körüli. Ugyanakkor az öt gyerekcsatorna valamelyikére csak a 4–12 évesek 55%-a kapcsolt oda. Heti szinten a gyerekcsatornák által elért közönségnagyság már meghaladja a 4–12 éves korosztály 70%-át, havi viszonylatban pedig a 80%-ot is. Egy átlagos héten egy-egy gyermek 4-5 alkalommal, havonta pedig 16-17 alkalommal kapcsol oda valamelyik gyerekcsatornára. Az arányok a 4–7 éves és a 8–12 éves csoportokban gyakorlatilag azonosnak mondhatók. Ezek persze az átlagok, amik meglehetősen nagy szórást takarnak: vannak ugyan- is – bár nem túl sokan (7%) –, akik havi szinten is alig pár alkalommal, csupán 1-3 napon kapcsolnak oda valamelyik gyerekadóra, a csoport 40%-a azonban átlag fö- lötti számban, havonta több mint 19-szer. A 13 év feletti korosztály esetében a gyerekcsatornák iránti érdeklődés lényege- sen alacsonyabb mértékű, és az is elsősorban a 13–14 évesekre jellemző. 15 éves kor felett a gyerekcsatornákra való odakapcsolás szinte elenyésző, naponta átlagosan 22%-os. A heti arány 52%, ami szintén jóval elmarad a fatalabb csoportétól, de