A filmezés az érzelmek világa, szinte alig látni olyan mozit, ahol nem gördül le könnycsepp a szereplők arcán. Már a forgatás előkészítésekor megtervezik, hol kell a szereplőnek eljutnia abban a lelki állapotba, ahol majd kifakad, üvölt, sír, meghatódik. Nem csoda tehát, hogy azokkal a színészekkel könnyű együtt dolgozni, akik erre képesek. De mi van a többiekkel?

A hazai köznevelési törvény értelmében a pártpolitikát távol kell tartani az iskolától, de a közösséget érintő, gyakran politikai ügyek megbeszélése elől a diákokat sem érdemes elzárni. Az erős érzelmeket és súlyos érdekeket megmozgató ügyekről gyakran propagandisztikus beszéd szól a politikában, a kereskedelmi kommunikációban, a tágas közbeszédben

Az európai képregények kialakulásáról és mélyre nyúló kulturális gyökereiről már számot adtunk. Kontinensünkön leginkább a nyugati, francia ajkú területeken indult virágzásnak ez a műfaj. Hazánkban a képregények helyzete a huszadik században az aktuálpolitika kiszolgáltatottja volt több szempontból is, míg a rendszerváltás után a piac szűkössége teremtett sajátos helyzetet e különleges médium számára Magyarországon

A történetek képpel való elmesélése nem újkeletű dolog, hiszen képsorozatokat már az egyiptomi falfestményeken is láthatunk, de ha valódi képregényekről beszélünk, akkor „csak” pár száz évet kell visszamennünk az időben, hogy megtekinthessük az első verziókat. A képregények képek sorozatai, amelyekkel történeteket mesélünk el. Vajon hogyan tudjuk ezeket használni az oktatásban?

Az írásban, forgatókönyvírásban a „plot device” olyan elbeszélési technikákat jelöl, amelyek előremozdítják a cselekményt. A magyar szaknyelvben nem igazán létezik meghonosodott fordítása, de nevezhetjük őket a történet mozgatórugóinak

Mindenki szeret borzongani vagy mégsem? Akad, akit kifejezetten taszítanak a horrorok, míg másokat mágnesként vonzanak. Ez a vonzás-taszítás akár egyszerre is éreztetheti a hatását a befogadóban filmnézés közben. Éppen ebben rejlik a horror különlegessége és ereje

A félelmetes történetek mesélése, és a biztonságos környezetbe helyezett borzongás keresése már elég régóta velünk élő jelenség. A horrorfilmek azonban mind a mai napig megosztóak, pedig lényegében csak ennek az élménykeresésnek „új” formái

A médiatartalmakat nemcsak befogadó, hanem azokat létre is hozó felhasználók, a prosumerek korában és a megosztás kultúrájában a szellemi tulajdon és a szerzői jog fogalmai gyakran elfeledett jószágok. Az alábbiakban dr. Timár Adrienn szerzői jogi szakértő segítségével járjuk körbe a magyar szerzőijog-védelem legfontosabb tudnivalóit − az iskola falain belül és kívül

Sosem látott mennyiségben készülnek új sorozatok, mi pedig – a járványtól sem függetlenül – egyre több szerializált tartalmat fogyasztunk. De vajon mindig is ilyen kitüntetett pozícióban voltak a tévésorozatok? Zsolnai György Spoiler című kötetének felhasználásával utánanéztünk, milyen üzleti megfontolások mentén indultak, és jelenleg milyen gazdasági érdekek alakítják a sorozatokat