A digitális képregény meghatározása a mai napig viták tárgya, ezért értelmezésére több irány is létrejött. A legnagyobb ellentét ott feszül, hogy az először digitális formában megjelent alkotásokat tekintjük-e kizárólagosan digitális képregénynek, vagy a nyomtatott füzetekkel egy időben megjelenő, semmilyen változtatást nem tartalmazó digitális verziókat tesszük meg értelmezésünk kiindulópontjának. Mit tekinthetünk tehát digitális képregénynek? Hogyan viszonyulnak a kifejezőeszközei a nyomtatásban megjelent társaiéhoz, és miben nyújthatnak újat, többet a digitális világ nyújtotta lehetőségek? Először is, vizsgáljuk meg, hogy miket is sorolhatunk a digitális képregényekhez!

A közvéleményt aktuálisan foglalkoztató, így a médiát is időszakosan eluraló témák még a célzottan nem ezeket a tartalmakat fogyasztó gyerekekhez is eljutnak, így az ő gondolataikra, érzelmeikre, viselkedésükre is hatást gyakorolnak, miközben a feldolgozás számukra problematikusabb, mint a felnőtteknek.
Mit tehet a szülő vagy a pedagógus, ha komolyabb, akár tabuként kezelt témát vagy aktualitást hoz be a beszélgetésbe a gyerek? Hogyan érdemes beszélgetni a közvéleményt foglalkoztató, a felnőttek számára is fenyegető témákról a gyerekekkel?

A szónoki beszéd a nyelvtan része tizenegyedik évfolyamon a retorika témakörénél, és említést kap a tizedikes stilisztika modulnál is. A modern beszédek illusztrálására, de a diákok saját előadásainak elősegítésére is használhatók a népszerű TED-előadások.