Page 14 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

12 Műveljük a médiát! ítélni, és amely a klasszikusok között sem talál semmiféle előzményre, az az, aho- gyan Madame Vigée Le Brun mosolyával megmutatja fogazatát. Az ilyen megnyilvánulás egy anyánál különösen nem helyénvaló” (Jones, 2014: 1) Ez a for- radalom vezetett el – a fogászat fellendítése mellett – Julia Roberts vagy Cameron Diaz felhőtlen, teli szájú nevetéséhez vagy a vigyorgó smiley-khoz. A kivételes, elbűvölő tehetségű festőnő médiaforradalmat indított el, és megváltoztatta a kul- túrát Ez a két eset: az IT-szolgáltatóé az ügyféllel és a 18. századi festőé a kritiku- sokkal és a közönséggel adja e könyv tárgyának körvonalát. Mindkét történet egy kultúrát leplez le és kérdőjelez meg, a kultúrát, amelyben értetlenség és ideológia, ízlés és fogékonyság, a médium és az ember találkozik. A médiaműveltség, köte- tünk veleje pedig ezeket a metszeteket igyekszik értelmezni. Egy tudományos vagy szakmai írástól joggal várhatjuk el, hogy alapvető kiin- dulásait és célkitűzéseit szedje listába, és tegye nyilvánvalóvá. Álljon itt hát ezek közül a három legfontosabb: 1. A média kultúraformáló, -tükröző és -elbeszélő forma. Mint ilyen a legkevésbé sem technológiai kérdés, elsősorban nem az informatika tárgya. A média mint a kultúra művelése és műveltsége a humán tudományok része. Ahhoz, hogy meg- értsük a hűtőszekrény jelentőségét a konyhai munka átszervezésében és az ott- hon, a családi élet átrendezésében, nem kell ismernünk a műszaki felépítését. Vagy ahogyan Postman (1996: 187) fogalmaz, ahhoz, hogy „feltárjuk a társa- dalmi és politikai hatásait, még nem kell a televízió fzikáját is ismernünk”. Joggal gondolhatják most: a humán tudományok képviselőinek, a humán tár- gyak tanárainak és általában a humanistáknak egyébként is nehézségeik és gát- lásaik vannak a technológiával kapcsolatban Még ha így van is – ami persze torzító, a szőke nők és a kalapos autóvezetők kategóriájába sorolható általánosí- tás –, Selbernek adhatunk igazat (2004: 235), aki szerint a médiával kapcsolatos legfontosabb feladat az, hogy a technológiát, legyen az könyv, televízió vagy okostelefon, visszavezessük a társadalomba, a kultúrába, az emberi viszonyok közé. Hogy a médiát mint társadalmi problémát, kulturális formát, meggyőző és értelemadó rendszert mutassuk meg E könyvben nem „tanítunk” tehát tech- nikát. A műveltségről beszélünk: arról, amit a médiával, a médiában és a médi- áért tehetünk. És a művelésről szólunk, a kritikai megértésről, a belátásról és az előkészítésről. Mindebből pedig a humán tudományok integráló jellege, sokféle nézőpontja, sokirányú megközelítései és befogadó beszédmódja miatt senki nincs kirekesztve: sem az informatikus, sem a mérnök, sem a politikus 2. A média értékrendszer, ideológia és kód egyszerre. Célunk tehát, hogy a tech- nológiai ártatlanságot és érintetlenséget, a technikai objektivitást lehámozva a médiáról a lehető legjobban, a legtöbb perspektívából megmutassuk, többről van szó, mint adásról és adatról, üzenetről és csatornáról, mint az információ kódolásáról és dekódolásáról. Aki most attól tart, hogy egyfajta médiakritikai esszégyűjteményt tart a kezében, megnyugtathatjuk, nem erről van szó. Szán-