Page 18 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

16 Műveljük a médiát! zást természetesen a médiával foglalkozó kutatások és szakirodalmak is követték Az egyes korszakok eltérő megközelítéseiről számos kortárs és visszatekintő fel- dolgozás született (Schramm, 1957; Perloff, 1976; Rogers, 1994; Preiss et al., 2011). Európai és amerikai hagyomány Az amerikai és az európai médiakutatást 1957-ben Robert K. Merton még így hasonlította össze: „Az európai változatban tehát fontos kérdésekről esik szó empirikusan kétségbevonható módon, míg az amerikaiak vélhetőleg triviálisabb kérdéseket taglalnak, csakhogy empirikus szigorral Az európai képzel, az ame- rikai néz; az amerikai rövid távon vizsgálódik, az európai hosszú távon speku- lál” (Merton, 2002b: 529) Mi hát a média, hányféleképpen lehet közelíteni hozzá? Milyen átalakulás jelle- mezte a médiáról szerzett tapasztalatot és gondolkodást az elmúlt száz évben? Ho- gyan lett az üzentek továbbítására szolgáló csatornából néhány évtized alatt üze- netrendszereket előállító intézmény? Miként vált az emberi környezet részévé, a cselekvésünk környezetévé, kontextusává? Ráadásul olyan környezetté, melyhez hozzáigazítjuk viselkedésünket, akár csak annyiban, hogy esernyőt viszünk ma- gunkkal, ha a meteorológusok esőt jeleznek. Ám az utóbbi tizenöt évben már nem- csak a környezet, de a cselekvés közege is lett a média: ahelyett, hogy rápillanta- nánk az ablakra szerelt külső hőmérőre, inkább az időkép.hu honlapját böngésszük, karácsonyi ajándékokat nézegetünk és rendelünk a virtuális kirakatokból, vagy családfánkat kutatjuk a fndmypast segítségével. A fenti folyamatban a médiatar- talmak tekintetében átrendeződtek a lényegi hangsúlyok. A média szóról ma már nem a sajtóra, a rádióra, de nem is a televízióra asszociálunk először, hanem a hálózati kommunikációra, az internetre. A 21 századra ez vált az elsődleges mé­ diummá. Milyen más változásoknak lehetünk még tanúi? Például a tartalommal kapcsolatos átalakulásoknak: hogy mi a média tartalma, mit közvetít, és hogyan Korábban a médiatartalmak vizsgálatának hangsúlya a narratológiára, majd a rep- rezentációra esett. Vagyis azt vizsgálták, miként mesél történeteket a média, ké- sőbb pedig hogy milyen módon jelenít meg, reprezentál jelenségeket (szegény- ség), csoportokat (migránsok), eseményeket (természeti katasztrófa) A hangsúly ma már nem az elbeszélésen vagy a reprezentáción, hanem – a média mint cselek- vési közeg miatt – az applikáción, a hozzáillesztett cselekvési lehetőségen van. Azon, hogyan cselekedhetünk, milyen társadalmilag elfogadott, egyéni kulturális gyakorlatokat végezhetünk a média (okostelefonunk, tabletünk) segítségével A média jelentésének összetettségét több irányból érdemes áttekintenünk. Az egyik irány a technológiától a tartalomig vezet, vagyis azt mutatjuk be, hogy az egyes iskolák a média hatását, jelentőségét a tartalomhordozó technológiában – a nyomtatott sajtóban, rádióban, televízióban, hálózatban – látják-e, vagy abban