Page 23 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Andok MónikA: Mi, a média 21 John Guillory, az angol nyelv professzora a New York-i Egyetemen arra vállalko- zott A médiafogalom eredete című írásában, hogy bemutassa a média fogalmi dis- kurzusának flozófai előfeltételeit. Szövegvizsgálataival feltárta azt a folyamatot, melynek során a ’középső’ jelentésű ókori latin szó, a medius a 20 századra a leg- fejlettebb kommunikációs technikák gyűjtőnevévé vált. Guillory szerint sajátos rejtőzködés jellemzi, sőt egészen a 19. század végéig kifejezetten hiányzott a kom­ munikáció médiumának a fogalma. Ezt megelőzően ugyanis a művészettel kap- csolatos vitákra épültek azok a kérdések, amelyek ma már a médium köréhez kap- csolódnak. A médium fogalmának megjelenése tulajdonképpen válasz volt a technikai médiumok 19. század végi gyors elterjedésére. Azon technikai eszkö- zökről van szó, amelyek már nem illettek bele a korábbi művészet fogalmába, mint például a telegráf vagy a fonográf. S míg a klasszikus művészet fogalmát a mimé- zis uralta, addig a 19 század vége ebben is változást hoz: „A remedializáció elter- jedése a késő XIX. században nem kisebb dolgot követelt meg, mint egy új flozó- fai rendszer létrehozását, amely képes volt a média fogalmát a mimézis domináns rendszerén belül felfogott műalkotás fogalmával szembeállítva értelmezni. Ezt az új keretrendszert a kommunikáció fogalma biztosította, amely mára a média ösz- szes formáját összefoglalja, akár művészetként (festészet), akár nem művészetként (információs műfajok, újságok stb.), akár a kettő közé esőként (fényképészet) def- niáljuk őket. A szépművészetek rendszere behódolt az új rendszernek: a médiá- nak ” (Guillory, 2012) (Ezt a szembeállítást a médiakutatásban úgy is fel szokták vetni, hogy a média vajon csupán bemutatja, realistán vagy realisztikusan ábrázol- ja vagy pedig megteremti, konstruálja-e a valóságot. Az ezzel kapcsolatos elgon- dolások összegzését adja a Stefan Weber médiakutató írása [Weber, 2002] felhasz- nálásával összeállított II. melléklet ) A fenti szövegben Guillory is említi a remedializáció fogalmát, melyet a médiakutatásban Jay Bolter és Richard Grusin dolgozott ki elsőként. A szerzőpáros médiadefníciója roppant egyszerű, bár némiképp tautologikus: Médium az, ami remedializál Ami birtokba veszi más médiumok technikáit, formáit, sőt társadalmi jelentőségét is. Vagyis a reme- dializáció – az átcsomagolás egy másik médiumba – nem csupán materiális gya- korlat; társadalmi, politikai-hatalmi következményei is vannak. Az első reme- dializációs gyakorlatot a nyomtatás hozta, amikor felváltotta a kézírást, de a társadalmi dimenzió szerepét Bolterék a festészet-fényképészet váltással támaszt- ják alá, amikor is a 19. század végére a fényképészek átvették a korábbi (portré) festők helyét. Guillory maga is beemeli elemzésébe a remedializációt, úgy hatá- rozva meg a fogalmat, hogy remedializáció az, ami láthatóvá teszi a médiumot