Page 28 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

26 Műveljük a médiát! Ám fontos különbség, hogy míg a mozinéző csupán értette a flm nyelvét, de nem beszélte (nem tudott flmet készíteni), addig az internetfelhasználó érti is és be- széli is. Ebből a kiindulási helyzetből már látszik, hogy Manovich tagadja az ómédia- újmédia aszerinti felosztását, hogy a számítógépes kommunikáció jelente- né az újmédia, s minden azt megelőző forma az ómédia világát. Számára már a mozi is újmédia, amit ezzel nagyobb történeti távlatba helyez (Gitelman–Pingree, 2003; Aczél, 2014) Manovich szerint három olyan kulturális forma létezik, amely alapvető hatással van az 1990-es évek kulturális interfészeire: – Az első forma a flm. – A második a nyomtatott szó. – A harmadik forma pedig az általános rendeltetésű ember-számítógép interfész (HCI). Ez utóbbi, az ember-számítógép interfész leírja azt a módot, ahogy a felhasználó kapcsolatba kerül a számítógéppel. Egyrészt fzikai valóságában – monitor, billen- tyűzet, egérhasználat –, másrészt metaforikusan is, hogy miként használja fel a számítógép tárolta adatokat. A 20. század végétől a kulturális formák megosztása számítógép-alapú lett, az interfészkapcsolatban egyre többször találkozunk olyan elemekkel, amelyek eredetileg és dominánsan kulturális adatok – kép, szöveg, fotó stb. Vagyis az interfészkapcsolatban – Manovich szerint – nem számítógéppel találkozunk, hanem digitális formába kódolt kultúrával. Ezért javasolja az ember-számítógép-kultúra formát leíró kulturális interfész megfogalmazást, melynek alapján a számítógép elérhetővé teszi számunkra az interakciót kulturális adatokkal Ahogy azt már Hargitai McLuhan-értelmezésében láthattuk, az új kommuniká- ciós technológia még nem szükségszerűen médium. Manovich is ezt vallja, szerin- te a digitális számítógép az 1990-es évek folyamán vált kulturális eszközből médiummá. A 90-es évek elején még nagyrészt úgy gondoltunk a számítógépre, mint az írógép, az ecset és a vonalzó utánzatára – más szóval mint olyan kulturális terméket előállító eszközre, amelyet létrehozása után az adott terméknél már ko- rábban is használt médium segítségével tárolunk és terjesztünk: nyomtatott szö- veg, flm, fénykép, elektronikus felvétel formájában. Az évtized vége felé a számí- tógép általános képe egyre inkább eltolódott egy univerzális gép irányába, amelynek segítségével nemcsak előállítani lehet ilyen termékeket, hanem tárolni, terjeszteni is: általa minden médiumot hozzáférhetővé lehet tenni. Minden kultúra, legyen az múltbéli vagy jelenkori, kezd átszűrődni a számítógép médiumán, annak speciális ember-számítógép interfészén Manovich érvelésében az ember-számítógép interfész nem más, mint operációs rendszer. A webes kereső ablaka olyan, mint egy televíziós képernyő, mint egy mozivászon, egy galéria fala, egy könyvtár, egy könyv és így tovább – s mindez