Page 32 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

30 Műveljük a médiát! 2.1.3. A média társadalomelméleti megközelítései A média fogalmi megközelítésében a technikai-tartalmi dimenzióból áttérve a má- sik lehetőségünkre, a média bemutatható egyrészt társadalmi intézményrend­ szerként, illetve az egyéni befogadó oldaláról. Nézzük először a makroszintű el- gondolásokat, melyek hátterében az áll, hogy a tömegkommunikáció, a média társadalmi szintű folyamat, s mint ilyen társadalmi szintű kapcsolatokat és lát­ hatóságot teremt Ez a szociológiai indíttatású médiaelméletek alapbeállítódása, a rendszerelméleté (Luhmann), a normatív elméleté (McQuail), sőt a neodurk- heimiánus vonalat is megemlíthetjük, mivel a média intézményrendszere igencsak alkalmas rituális szerep betöltésére (Császi, 2002). A média társadalmi hatásait vizsgáló főbb szempontok McQuail szerint a hatalom és az egyenlőtlenség, a tár­ sadalmi integráció és az identitás, valamint a társadalmi változás kérdése (McQuail, 2003: 61–86). A hatalom tekintetében azt érdemes vizsgálni, hogy ki ellenőrzi a médiát, mennyire eredményesek a médiumok céljaik elérésében, vagy azt, hogyan szerve- zik a médiához való hozzáférést. Miközben 2014 őszén ez a könyv íródott, jelen- tette be a magyar kormány az ún. internetadó bevezetését. Vajon tekinthetjük ezt pusztán költségvetési kérdésnek, vagy többről van szó? A médiahasználat meg- adóztatásával a hozzáférés latens korlátozásáról, a digitális szakadék és egyenlőt- lenség növekedéséről. Társadalmi integráció tekintetében vajon mennyire képes összefogni a társa- dalmat a média, és képes-e kialakítani egyfajta nyilvánosságot közéleti kérdések- ben? Hogy kielégítően végzi-e a média a feladatát, vegyük a 2014-es év 42. heté- nek néhány nézettségi adatát! A társadalmi integrációt a hírműsorok, nem pedig a szórakoztató tartalom felől megközelítve, elmondhatjuk, hogy az első húsz legné- zettebb műsorba három híradó is bekerült. Az 5. helyen a TV2 Tények című műso- ra állt egymillió nézővel (27,6% SHR, 12% AMR), a 7. az RTL Klub Híradója 950 ezres nézőszámmal (24,8% SHR, 10,6% AMR), és a 19. helyen az M1 esti Híradó- ja 450 ezer nézővel (9,9% SHR, 5% AMR). Tehát két és fél millió ember biztosan nézett hírműsort az adott héten. McQuail harmadik szempontja a társadalmi változások tekintetében az utóbbi évek legszembeötlőbb példája, az arab tavasz volt, amikor 2011 tavaszán az észak- afrikai államok polgárai demokratikus megmozdulásaikat a közösségi média segít- ségével szervezték, irányították A média rendszerelméleti megközelítése – Luhmann „A tömegmédia fogalmán a továbbiakban mindazon társadalmi intézményeket értjük, amelyek a kommunikáció terjesztéséhez a sokszorosítás technikai esz- közeit alkalmazzák (…) Az elhatárolás esetleg önkényesnek tűnhet fel, az alap-