Page 34 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

32 Műveljük a médiát! Az aktív befogadó modelljére épülő vizsgálatok egy része már-már valóban egyéni, egyenkénti szinten írta le a médiatartalmakhoz kapcsolódó jelentéstulaj- donítást. Ilyen például Fiske kutatása, amelyben 15-20 hajléktalan férfval elemez- te a Die Hard című akcióflmet, pontosan leírva a befogadói helyzet mikro- és makrokörnyezetét, a szemiotikai és a gazdasági keretet egyaránt (Fiske, 1999) Az egyénekre szabott befogadásvizsgálatot sokáig kísérte az az idealizáció is, hogy minden esetben racionális értelem által vezérelt, tudatos befogadóval van dolgunk. Erre utalva, ám a nyilvánossággal kapcsolatban írja Hermes: „A nyilvá- nosság elméleteinek kulcseleme az értelem (…) A populáris kultúra kutatása amel- lett érvel, hogy mindennapi életünkben az érzelem és az érzés éppily fontos. (…) Az állampolgárságot inkább kulturális állampolgárságként kell felfognunk, és el kell fogadnunk, hogy a tömegdemokráciákban élők sokféle logika szerint alakítják életüket.” (Hermes 1994, idézi McQuail 2003: 96) Mára már másként tekint a befogadóra a médiakutatás, normális hétköznapi alanyok médiahasználatát vizsgálja. Ezek alapján a felhasználó számára – legyen az olvasó, néző vagy hallgató – a média megszűri és keretbe foglalja a mindenna- pok valóságát a maga egyszeri és mégis sokszoros reprezentációival, azzal, hogy mércét és viszonyítási pontot nyújt az életvezetéshez, a mindennapos tapasztalat létrehozásához és fenntartásához (Silverstone, 2008). De éppúgy lehet emlékeink tára, sőt identitásunk egyik meghatározó forrása is. Új technológiák – mindennapi élet Ne felejtsük el azt sem, hogy az egyén médiahasználata először a nyomtatott sajtót, majd a rádiót, a televíziót jelentette, ma pedig a digitális hálózatot jelenti. Azt, hogyan hat ez a mindennapjaikra egy Tom Wolfe-tól származó idézettel szeretném illusztrálni A New Journalism egykori megteremtője így ír a tech- nológiai változásokról, McLuhan kapcsán: A McLuhan által kidolgozott elmélet valahogy így szól: az elektronika korának új technológiái, mint a televízió, a rádió, a telefon és a számítógép új környezetet teremtett. Ez az új környezet nem csupán hozzáadott rész az emberek alapkörnyezetéhez. Ez az új technoló- giai környezet radikálisan megváltoztatja azt, ahogy az emberek használják az öt érzékszervüket, ahogyan reagálnak a dolgokra, és ezáltal megváltozik az egész életük, az egész társadalom (Tom Wolfe, 1965, idézi Lister et al., 2003: 262) A médiadefníciókon, megközelítéseken végigtekintve mégiscsak az látjuk, hogy mindezen aspektusok (technika, tartalom, társadalom, kultúra) egyszerre jellem- zőek a médiára, együttes fgyelembevételükkel írható le a legkörültekintőbben. Nem véletlen, hogy a legtöbb médiateoretikus defníciójában több dimenzióra is kitér. Denis McQuail például így fogalmaz: „A tömegmédia intézménye a társa-