Page 35 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Andok MónikA: Mi, a média 33 dalmi struktúra része, technológiai infrastruktúrája a gazdasági és hatalmi alap- hoz tartozik, míg a médiumok által terjesztett eszmék, képek és információk egy- értelműen kultúránk fontos részét alkotják.” (McQuail, 2003: 62) Több elemet ötvöz Puppis is: „Tömegmédián a társadalomba beépült médiaszervezetet és az ebből elterjedt tömegmédia-jellegű nyilvános kommunikációt értjük.” (Puppis, 2010: 25) 2.1.5. Média mint gyakorlat Mára, a 21 századra átalakult a médiával kapcsolatos mindennapi tapasztalatunk és a hozzá fűződő gyakorlatunk. A médiatechnológia jelenleg is zajló átalakulása, a digitális, globális hálózati kommunikáció és a közösségi média nyílt és szabadon hozzáférhető felületei radikálisan megváltoztatták az emberi cselekvés lehetősé- geit is. Vagyis itt és most elsősorban nem kommunikációs lehetőségekről, hanem cselekvésről van szó. Nem csak azt köszönhetjük az új médiának, hogy az e-mail vagy a Facebook-üzenet hamarabb ér célba, mint egy levél és skype-olni kedve- zőbb, mint távolsági hívást bonyolítani. Sokkal meghatározóbb, hogy a munkánk során olyan feladatokat végzünk az újmédiával, amelyeket korábban sokkal nehéz- kesebben (vagy egyáltalán nem) tudtunk megtenni – kutatók, tanárok, újságírók, mérnökök vagy akár az orvosok is. Életünkben természetes módon vannak jelen az elektronikus banki műveletek, az elektronikus vásárlás. Mérni és archiválni tudjuk a reggeli futásaink hosszát, egészségügyi paramétereit. Ahogy Pólya írja: „A digitális interfészek (…) a passzív érzékek mellett a cselekvő testet is kiterjesz- tik. (…) egy új médium megjelenése és társadalmi használatbavétele abban áll, hogy a médiumhasználók újrahangolják saját tevékenységük egy részét, és az új cselekvési lehetőségekhez igazítják azokat.” (Pólya, 2011: 54, 63) Éppen ezen újra- hangolást éljük most át a mindennapjainkban, de az új technológia globális digitá- lis jellegzetességei miatt minden eddigit meghaladó mértékben. Nick Couldry, a London School of Economics médiatanszékének professzora is azt javasolja, tekintsünk a médiára mint gyakorlatra, az emberi cselekvésfor­ mák egyik lehetőségére. Amint írja, a gondolat nem új, első változatát már Elihu Katznál olvashatjuk abban az 1950-ben született írásában, melyben a használat- és élménykutatás alapjait körvonalazza. A különbség abban áll, hogy Katz az egyéni médiahasználat mintázatait vizsgálja, míg Couldry a gyakorlat társas dimenzióit helyezi előtérbe, a gyakorlatot mint szociális konstrukciót (Couldry, 2012: 37). Úgy véli, négy fontos előnnyel jár, ha a médiára mint gyakorlatra tekintünk, mivel a gyakorlat – mindig kapcsolódik valamiféle szabályozottsághoz, rendezettséghez, rendsze­ rességhez. A médiához kapcsolódó gyakorlataink összekapcsolódva más gya- korlatokkal (mindennapi szokásainkkal) részét képezik annak, ahogy rendet vi- szünk a világunkba;