Page 26 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

24 Műveljük a médiát! Kittler, a Humboldt Egyetem néhai médiateoretikusa, aki bár az irodalomelmé- let területéről érkezett, mégis legelkötelezettebb hirdetője lett a technológiai szem- pont elsődlegességének (és ellenlábasa a médiaelmélet irodalmi hagyományainak). Optikai médiumok című kötetében azon berlini előadásait adja közre, amelyek el- mélete technológiatörténeti alátámasztását adják. Játszik a hallgatósággal, az ol- vasóval; mert hiába szól könyve az optikai médiumok fejlődéséről, a camera obscurától a laterna magicán át a moziig, egyetlen kép vagy illusztráció sem szere- pel benne: „Bevallom azonban, hogy Nietzsche minden iróniája sem indíthat arra, hogy jelen előadás témáját egyben médiumává is tegyem Más szóval nem fogom didaktikai vagy más hasonló célokra kiaknázni a videofelvevők, televízió-képer- nyők és kivetítők állami kínálatát. (…) Magának az előadásnak a médiuma egyéb- ként és általában azon akusztikából és írásbeliségből álló keverék marad, amit Nietzsche éppoly ironikusan, mint amennyire pontosan írt le [kiemelés – A M ]” (Kittler, 2005: 9). Kittler elemzésének alapja a médium fogalma, melyet ő techni­ kai értelemben használ. Technikai értelemben, de még McLuhant is meghaladva. Hogyan teszi mindezt, miben lép nála is tovább? Kittler értelmezésében McLuhannél a médiumok metszéspontok vagy interfészek egyfelől a technológia, másfelől a test között, vagyis a médium technikai (test)protézis. Hasonló ehhez Freud elgondolása is, ám Kittler szerint mindketten tévednek, amikor azzal az előfeltételezéssel élnek, hogy minden médium szubjektuma az ember. A német médiakutató szerint ez az előfeltevés módszertanilag kényes, ugyanis a technikai újítások kizárólag egymásra (és nem a testre, a testi észlelésre) adott válaszok. Így a médium fogalmát nem szabad máshonnan venni, mint ahonnan ered: a fzi- kából, a hírközlő technológiából, s Kittler ehhez vezérfonalának Shannon mate- matikai kommunikációelméletét tekintette Kittlernél nemhogy nem testprotézis a technológia, hanem – áttekintve technika és test kapcsolatának történetét – épp ellenkezőleg: a technológia az elsődleges a testi észleléssel szemben Kittler arra jut, nincs semmiféle tudásunk az érzékelésről, amíg a médiumok nem bocsátanak rendelkezésünkre ehhez modelleket és metaforákat Bár kétségtelen, hogy tétele igazolásához csak két, időben is távol eső példát hoz: az ókori Athénban az írásbe- liség kialakulása idején terjedt el a lélek metaforájaként használt tabula rasa kife- jezés, illetve a 20. század elején a flm megjelenése hozott új metaforát az észlelés- re, a halálközeli élmények utáni beszámolók kezdődtek így: lepergett előttem életem flmje. Kittler úgy véli (bizonyára helyesen), hogy itt nem a lélek és az em- ber újabb és újabb defnícióiról van szó, hanem arról, hogy a mindenkori techni­ kai apparátusok segítenek hozzá metaforáikkal észlelési folyamataink megraga­ dásához, leírásához (lásd még Smid, 2011: 136–137). Bár a példák találóak, az olvasónak mégis az a benyomása, hogy inkább illusztratív jellegűek, és nélkülözik az igazoló erőt.