Page 20 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

18 Műveljük a médiát! fordítva kísérelte meg elgondolni A médiumoknak, tehát egy érzékszerv technikai protéziseinek (…) egy természetes vagy fziológiai funkciót kellett kiváltaniuk” (Kittler, 2005: 19). A média működéséről való elméleti gondolkodás erőterébe így McLuhan nemcsak a technológiát, de vele együtt a (befogadó) testet is beemelte. Test és technológia kapcsolatának továbbgondolása a kortárs médiumelméletek területére vezeti majd az olvasót. De visszatérve technológia és tartalom kérdéskö- réhez, az amerikai médiakutató, Joshua Meyrowitz 1990-es évek elején meg- jelent, fogalomtisztázó írása óta médiaelméletnek nevezzük a média tartalmi kérdéseivel foglalkozó vizsgálódásokat és médiumelméletnek azokat, amelyek el- sősorban a technológiára, a technológia által meghatározott egyéni, közösségi kö- vetkezményekre és lehetőségekre fókuszálnak (Meyrowitz, 1994; 2003). A kérdés- kör lezárásaként utalok azokra a médiaflozófai vitákra, melyek azt a kérdéskört feszegetik, hogy szükség van-e egyáltalán technikára, technológiára ahhoz, hogy médiumról beszéljünk. Vajon médium-e az emberi nyelv, médium-e az irodalom? Tömegkommunikáció anno 1948 Harold Lasswelltől származik a tömegkommunikáció egy viszonylag korai és sokat emlegetett defníciója 1948-ból, ám többnyire gondolatmenetének csak első – intellektuálisan szerényebb – felét ismertetik. A meghatározás második fele mutatja igazán, hogy micsoda komplexitásában látta Lasswell a média vilá- gát, elemezhetőségét. A meghatározás első felében a tömegkommunikációnak csupán szerkezeti összetevőit sorolja fel: valaki valamit valamilyen csatornán keresztül valakinek valamilyen hatással elmond. De néhány mondattal később ezt kiegészíti az elemzés lehetőségeivel, ami magában foglalja a kommunikátort és a hozzá köthető kontrollt (valaki), a tartalomelemzést (valamit), a médiaelem- zést (csatorna), a közönségkutatást, illetve befogadásvizsgálatot (valakinek) és a hatáskutatást (valamilyen hatással) is Ez utóbbi két pont azért is szerencsés, mert pontos különbséget tud tenni a média befogadásvizsgálata és hatáskutatá- sa között (Lasswell, 1948: 117, idézi Leschke, 2007: 14; a magyar szakirodalom- ban lásd Lázár, 2005: 115). A média defniálásának másik lehetséges útját aszerint tekintjük át, hogy egy-egy fogalmi keret annak átgondolásában segít-e, hogy az egyén, a befogadó milyen módon használja a médiumokat, milyen hatással lehetnek életvitelére, attitűdjeire, személyiségére, vagy inkább a társas, közösségi, társadalmi orientációt helye- zik-e előtérbe a kutatók. Ez utóbbi esetben a média jelenségköre arra a szintre ke- rül, ahol a társadalomtudományok a többi nagy rendszert (gazdaság, politika stb ) tárgyalják. Erre a különbségtételre szokott mikroszintű (individuális), illetve makroszintű (társadalmi) médiakutatásként hivatkozni a szakirodalom Croteau