Page 258 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

256 Műveljük a médiát! közigazgatási ügyek), s az ettől idegenkedők mindössze 6 százalékban számoltak be arról, hogy kifejezetten negatív tapasztalataik miatt nem élnek az internetes ügyintézés lehetőségeivel. A Facebookot 85 százalék használja, ebből 65 százalék napi rendszerességgel, a Google+, a LinkedIn és az Instagram még a 10–20 százalék körüli tartományban mozog, de minden más közösségimédia-szolgáltatás (Twitter, Tumblr, Reddit) messze 10 százalékos használati arány alatt marad a magyar internetezők „elitjé- nek” körében. A trendérzékenység hazánkban kevéssé jellemző: a külföldön nép- szerű site-ok látogatottsága csak éves-kétéves késéssel nő érzékelhetően. A kitöltők szignifkáns többsége egyetért azzal az állítással, hogy az internet- nek alanyi jogon mindenkinek járnia kellene, teljesen szabadnak kell lennie, olyan hálózatnak, amire bárki bármit korlátozás nélkül feltehet, valamint hogy az inter- net demokratikusabb világhoz vezet, illetve hogy az internet révén sokkal köny- nyebb megfgyelni bárkit. Annak igazságát azonban a többség vitatja, hogy a tudás helye ma már nem az iskola, hanem az internet, hogy az internetes kapcsolatok lehetnek olyan erősek, mint az offine barátságok, és hogy a társadalom tolerán- sabb lett, amióta az internet elterjedt. (A felmérés részletes eredményeit e kérdés- csokorral kapcsolatban sajnos nem közölték a készítők.) Akárhogyan alakulnak is a részletes eredmények, a nagy tendenciákból az raj- zolódik ki, hogy nagyon hamar újra kell gondolni az internethasználatról szóló kérdőívek módszertanát. Ezt egyfelől a médiakonvergencia jelensége sürgeti, amely immár szinte lehetetlenné teszi az internetezésre, a mobiltelefonálásra és a közösségimédia-használatra fordított idő elkülönítését, hiszen mindezt egyetlen eszközön tesszük. Másfelől pedig új kérdések felvetésére támaszt igényt az a megváltozott szokásrendszer, amelynek jegyében „always online” vagyunk, s a remedializált médiumok szokásaihoz illeszkedve televíziót és rádiót is interne- tes kapcsolaton keresztül nézünk, interaktív televízió-műsorokba és podcast rádiók ba bocsátkozva – ez vajon internetezésnek vagy televíziózásnak, illetve rá- diózásnak számít-e? Lehet, hogy mindegy is: a médiakonvergencia okán a hasz- nálati módok egybeolvadnak, de sokan egy az egyben kimaradnak e világból Az elmosódó határok korszakában lehetséges, hogy a használati megosztottságról újfent a hozzáférési megosztottságra kell, hogy több fgyelem essen. 7.4. Az integrált médiatudás felé A médiaértés több mint írástudás. „A XXI. század írástudatlansága nem azoké, akik nem tudnak írni és olvasni, hanem azoké, akik nem tudnak tanulni, felejteni és újratanulni” – ezt a sokszor emlegetett idézetet Alvin Toffernek tulajdonítják, de a gondolat mediálásának és újramediálásának története önmagában is tanulsá- gokkal szolgál a médiaértésről. Az idézet eredeti lelőhelye után kutatva kiderül, hogy a fenti gondolatot nem maga Toffer fogalmazta meg, hanem Herbert