Page 257 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Bokor tAMás: Folyamatos jövő – összegzés 255 Online telefonálunk „Az okostelefonokra telepíthető – mind a telefonálás, mind az üzenetküldés esetében ingyenességet és kevesebb korlátozottságot kínáló – internetes alkal- mazások (Whatsapp, Viber, Fringe, Google Talk stb.), illetve a Facebook elter- jedtsége a magánjellegű információközlés korábban ismeretlen útjait nyitották meg. Ez magyarázza, hogy 2008 és 2012 között a web alapú telefonálást még sohasem próbálók aránya 6 százalékponttal csökkent. A jelenség olyan mérté- kűvé vált, hogy a nagy távközlési vállalatok is felléptek ellene. Több telekom- munikációs konszern tulajdonrészt szerzett az említett szolgáltatásokat kínáló IT-vállalatokban, vagy korlátozta az általuk értékesített mobiltelefonokon azok elérhetőségét, esetleg az előfzetési összegen felüli díjat számoltak fel olyan is- mert szolgáltatások működtetéséért, mint a Skype. Ezzel a technológiai status quo fenntartásáért folytatott piaci küzdelemmel is indokolható, hogy a Skype- on és az ahhoz hasonló, azonnali üzenetküldő programokon keresztül gyakran kommunikáló fatalok aránya 10 százalékponttal esett a 2008 és 2012 közötti időszakban.” (Kitta, 2013: 259) Nem annyira az eredetisége, mint inkább a frissessége miatt érdekes a tipikus ma- gyar internethasználói attitűdökről szóló felmérés, amelyet 2014 decemberében ké- szített az ország egyik legolvasottabb online napilapja. A több mint 19 ezer kitöltő- vel zajlott – módszertanilag egyébként sok ponton megkérdőjelezhető és nem reprezentatív – kutatás azért lehet releváns, mert az „olvasók netezési szokásait követi némi lemaradással a nagy magyar átlag” (Hanula, 2014b), s a honlap másfél évvel korábbi első kutatása igazolta is ezt az állítást: az akkori eredmények fél-egy éven belül trenddé váltak A tipikus magyar digitális „úttörő” főként 25–35 év közötti, fővárosi vagy vidé- ki városban élő főiskolás, egyetemista vagy diplomás, és több mint egy évtizede internetezik Internetezésre 86 százalékban már mobiltelefont használ, amelyet a notebook és az asztali számítógép követ, miközben az internetezésre képes tabletek használati aránya is jelentősen emelkedik az eltelt másfél évben (21-ről 37 száza- lékra). Csupán 10 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy kizárólag magyar nyelvű ol- dalakat látogat, és meglepően magas azok létszámaránya, akik azt vallják, hogy kisebb-nagyobb rendszerességgel részt vesznek online önképzésben, tanfolyamo- kon, kurzusokon (27 százalék vallotta, hogy rendszeresen teszi ezt, 40 százalék pedig ritkán, de szokott ilyesmivel foglalkozni) Az online térképeknél és navigációnál (81%) és az online bankolásnál (72%) csak a YouTube és egyéb videómegosztók fgyelemmel kísérése (90%), valamint az online vásárlás népszerűbb (96%). Az internetet legintenzívebben használó nyilat- kozók 81 százaléka intézi hivatalos ügyeit online (adóbevallás, számlabefzetés,