Page 253 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Bokor tAMás: Folyamatos jövő – összegzés 251 A stanfordos kísérlet lényege az volt, hogy szó szerint az egész világ előtt megnyitották az előadást. Az egyetemen 200 diák vette fel az órát. Az interne- ten 160 ezer. Thrun a következő évben megalapította az ingyenes online kurzu- sokra specializált oldalát, a Udacityt, majd hamarosan jöttek a többiek, a szin- tén a Stanfordról indult Coursera, az MIT, a Harvard és a Google összefogásával született Edx, a Lynda, a Udemy, az Apple-féle iTunes U. Az alapötlet, hogy menő egyetemek igazi professzorai igazi előadásokat tartsanak az interneten in- gyen, a válságban levő amerikai felsőoktatásban óriásit szólt, szó szerint mil- liók ugrottak rá az MOOC-kurzusokra.” (Hanula, 2014a) Az újmédia társadalmi és kulturális változásai között utolsó szempontként felme- rül az online identitás kérdése. Szélsőségesen pragmatikus nézőpontból tekintve a digitális identitás annyi, amennyi egy személyből a weben látszik (Az Y generá- ció…, 2013). A szociológia ennél szofsztikáltabb válaszokat ad arra a kérdésre, mi történik az egyén identitásával a virtualitásban. Castells különbséget tesz az iden- titás és a szerep fogalma között A szerepeket a társadalom intézményei és szerve- zetei által felállított normák határozzák meg, vagyis „a szereplők számára céljaik forrását saját személyes identitásuk jelenti, amely az egyénítés folyamatán keresz- tül épül fel” (Castells, 2006b: 28.). Az identitás fő motívumaként viszont az internalizálást nevezi meg, amely „azt a magot alakítja ki, mely köré a szereplők az életcélok rendszerét felépítik” A szerepek funkciókat, az identitások célokat (az identitások mozgatórugóinak szimbolikus azonosítására alkalmas tényezőket) szerveznek A castellsi identitásmegközelítés kulcsgondolata, hogy minden identi- táskonstrukció eredménye, s mint ilyen, lebontható, dekonstruálható, azaz megvi- lágítható, miként milyen céllal milyen forrásokból kitől vagy mitől irányítva jött létre. Luhmanni szóhasználattal kijelenthető, hogy az identitás rendszer, amely el- határolja magát a környezetétől, de környezetével kölcsönhatásban, a rendszerek alapvető tulajdonságaival felszerelkezve működik (autopoiézisz, kontingencia, „vakság” a környezetre). Az identitást a fentiek értelmében befolyásolja, tájolja a környezetből érkező hatások összessége, azaz kölcsönhatás áll fenn az identitás(ok) „birtokosa” és annak környezete között Az identitás egyúttal a magam és a másik, az én és a te, a saját és az idegen elkülönítésének alapjául is szolgál. Az elkülö- nülés mozzanata abban áll, hogy az identitás kirajzolódik, az elkülönítés pedig ennek a kirajzolódott rendszernek a megerősítését jelenti – ami egyenértékű a célok szimbolikus azonosításával és valamilyen más célrendszerrel való szem- beállítá sával Az elkülönülés és elkülönítés pedig életvilágot alakít ki: kulturális attri bútumok szimbolikus jelentéstartalmakat hordozó szövetét. Funkcionalista meg közelítésben az identitás – akár elkülönülés, akár elkülönítés eredménye – differenciaképzés az „én” és a „másik” között A szembenállás refexiót eredményez. Amint egy identitás egy másik identitás- sal találkozik, késztetve lesz rá, hogy elkülönüljön és elkülönítsen. Mind az életvi-